A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.
Gyűjtőkörünkbe tartoznak:
- a helyi vonatkozású dokumentumok, melyek tartalmukban részben vagy egészben a megyével kapcsolatosak
- A gyűjtés földrajzi határainak megállapításánál a megye mindenkori közigazgatási határait vettük figyelembe. Így a történelmi Csanád, Csongrád, Torontál vármegye és települései csak idetartozásuk idejéig tekinthetők a megye részének, a gyűjtés területének.
Gyűjtőkörünknek kronológiai határa nincs!
- A gyűjtés földrajzi határainak megállapításánál a megye mindenkori közigazgatási határait vettük figyelembe. Így a történelmi Csanád, Csongrád, Torontál vármegye és települései csak idetartozásuk idejéig tekinthetők a megye részének, a gyűjtés területének.
- a helyi szerzők művei
- Helyi szerzőnek tekintjük a megyében született, illetve az alkotás idején itt megtelepedett és alkotó személyeket.
- a helyi személyekről szóló irodalom
- A megye szülötteire vonatkozó dokumentumokat válogatás nélkül beszerezzük. A helyi szerzők nem helyi tartalmú munkáit (kivéve a szépirodalom) nem gyűjtjük.
- a helyi kiadók és nyomdák termékei
Dokumentumok a helyismereti gyűjteményben:
- helyben használható ún. kézikönyvek
- az első szegedi nyomda, a Grünn-nyomda termékei
- képeslap- és fotógyűjtemény
- kézirattár
- gyászközlemények
- lapkivágatok
- oklevelek, iratok
- aprónyomtatványtár és plakátgyűjtemény
A gyűjtemény használata:
A helyismereti gyűjtemény állománya csak helyben használható a 3. emeleti olvasóteremben. A gyűjtemény állományából a reprográfiai szabályzatnak megfelelően, térítés ellenében másolat kérhető. A nyitva tartás ideje alatt az olvasószolgálati munkatársakkal közösen segítjük a kutatókat. Olvasók részére a kért témában irodalomkutatásokat végzünk. Részlegünk szívesen lát vendégül osztályokat, szakköröket. Figyelemmel kísérjük a megye nyomdáinak kötelespéldány-szolgáltatását. Vállaljuk a gyűjtőkörünkbe illő szakdolgozatok ingyenes köttetését.
A gyűjtemény kezelői:
Kukkonka Judit könyvtáros, osztályvezető, e-mail
Garamvölgyi Gréta Evelin könyvtáros, e-mail
Tájékozódás az állományában:
A gyűjtemény állományába tartozó könyvekről a Corvina online katalógus segítségével tájékozódhat. A kézirattár folyamatos feldolgozása cédulakatalógusban történik. A képeket, aprónyomtatványokat, plakátokat, gyászközleményeket önfeltáró rendszerben tároljuk.
Helyismereti cikkgyűjtemény:
Válogatva tartalmazza Csongrád-Csanád megyéről az országos sajtóban és a helyi lapokban megjelent cikkek adatait. Az adatgyűjtés főként a megyei könyvtárba járó lapok sajtófigyelésén alapszik. A könyvtárban megtalálható közel 600 féle periodikumot válogatva nézzük át. A cikkek cédulakatalógusban (1995. dec. 31-ig) és online adatbázisban (HICA) érhetőek el. Mindkettőben egyaránt megtalálható az országos és a helyi sajtó cikkanyaga. Az adatbázis a friss sajtó mellett a régi anyag folyamatos feltöltésével is gyarapszik, melyben az olvasó kereshet a megjelent cikkek azonosító adatai alapján (szerző, cím, újságnév), a téma alapján, a cikkben érintett megyei földrajzi hely alapján, a cikkben szereplő személyek és testületek neve alapján. A megyében történt eseményekről (kiállítások, konferenciák, avatások) évre, hónapra lebontva ún. eseménynaptárt készítünk az online katalógusban.
A helyisymereti gyűjtemény dokumentumai egyre nagyobb számban megtekinthetők elektronikus könyvtárunkban, ahol az állomány egyes részegységei külön is legyűjthetők:
- Kilényi-gyűjtemény
- képeslapgyűjtemény
- színházi plakátok (színlapok)
- 1848–49-es dokumentumok
- gyászjelentések
Digitalizált helytörténeti monográfiák:
Reizner János: Szeged története
A száz év előtti Szeged legnagyobb lokálpatriótája, Reizner János (1847-1904) alkotta meg a Város első nagymonográfiáját négy kötetben, melynek elkészítésére 1893. január 26-án a városi közgyűlés hozott határozatot. Munkája a a millennium körül megjelent város- és megyetörténetek sorába illeszkedik, de polgári liberális szemléletével és módszertani megoldásaival kiemelkedik a korszak helytörténeti alkotásainak sorából.
Blazovich László: Szeged rövid története
„A szerző a legnehezebb utat választja. A monográfia és saját kutatásainak hatalmas tényanyagából személyes hangú és megközelítésű, rövid, szubjektív városhistóriát írt.”
BLAZOVICH LÁSZLÓ – szakmai életrajz és publikációs jegyzék
Hilf László: A szegedi iparosság története (1929)
„1928. novemberében határozta el az Ipartestület, hogy megíratja a szegedi iparosság történetét… Nem egész félév állott tehát rendelkezésemre, hogy a felkutatható forrásmunkák segítségével összeállítsam a mű adatait, a legrégibb feljegyzésekig, az 1300-as esztendőkig… Kaleidoszkópot akartam adni az iparosok kezébe. Amelynek minden szemcséje színes és igaz darabja a múltnak, az egész együttvéve pedig egységes formába foglalása a múltnak és a jelennek.”
Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája, 1800–1883
A kötet a szegedi színjátszásnak az alcímben jelzett időszakát tárgyalja részletesen, de visszatekint a XVIII. századi előzményekre is. Az érkező és távozó társulatok és színészeik, valamint a különböző játszóhelyek és színházépületek bemutatását a szerző mindvégig sokoldalúan beágyazza a város és annak kulturális élete történetébe, másfelől a korabeli magyar színjátszás nagyobb városainkba szétágazó vagy azokból gyökerező alakulásába.
Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája, 1883–1944
A kötet 61 esztendő szegedi színháztörténetét tárgyalja a bérlő-igazgatók személye szerinti ciklusokra tagolva.
„Nem akart sommás ítéletet mondani az elmúlt kor művészeiről, hisz csak bizonyíthatóan szubjektív kritikák álltak rendelkezésére. Ám a szikár levéltári okmányok, színész-emlékiratok és a napilapok botránykrónikái hozzásegítették ahhoz, hogy cselekedeteik mozgatórugóját, tetteik miértjét a lehetőségekhez képest feltárja. Éppen ezért, bár e könyv elsősorban adatolt színháztörténet, mégsem kerüli el azoknak a személyes örömöknek, bánatoknak, emberi konfliktusoknak, meteorológiai és történelmi szélsőségeknek érintőleges felvillantását, amelyek hatással voltak a teátrum történetére is.”
Szmollény Nándor: A szegedi magyar nemzeti szinészet százéves története
Szmollény Nándor (1860-1915) a szegedi közélet egyik igen tevékeny, általánosan ismert tagjaként több szegedi gazdasági és társadalmi szervezetnek volt tagja és vezetője: a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagja, a Dugonics Társaság tudományos osztályának titkára, a városi színügyi bizottság tagja, a Szegedi Kisdedóvó Jótékony Nőegylet titkára, a Szegedi Vöröskereszt főtitkára, a Tisztviselők Egyletének jegyzője stb.
„Tevékeny életében a refrain, a visszatérő hang: a színház, a színészet volt. … Két könyvet is írt a szegedi színészet történetéről.” (Lugosi Döme)
A Somogyi-könyvtár 100 éve (szerk. Péter László)
Könyvtártörténeti tanulmányok: ez A Somogyi-könyvtár száz éve című jubileumi kiadványunk alcíme. Egyetlen szerző nem vállalkozhatott a nagy múltú bibliotéka szélesen hömpölygő históriájának megírására ezért voltunk kénytelenek vállalni a több szerzős gyűjteményes kötetek szükségszerű hátrányát: az eltérő szemléletet a nem egységes földolgozási módot a vele járó színvonalkülönbséget. Mégis hiszem, hogy e különbözőség ellenére könyvünk lapjain gazdag kép bontakozik ki a Somogyi-könyvtárnak Szeged művelődéstörténetében egy évszázadon át betöltött szerepéről…
A Somogyi-könyvtár virtuális kiállításainak jelentős része helytörténeti vonatkozású tartalmat dolgoz fel.
