2024. november 23., szombat

Katalógus

Hosszabbítás

eKönyvtár

Weboldalaink

„Az igazság vezérel, a munka a kísérőm”

0
„Az igazság vezérel, a munka a kísérőm”
Verleger: Haid, Johann Jakob Maler: Kupezky, Johann Stecher: Haid, Johann Jakob

Dátum/Időpont
2023. 06. 08. csütörtök – 2023. 09. 06. szerda
Nyitvatartási időben

Helyszín
Központi könyvtár
Központi könyvtár, Szeged, Dóm tér 1–4.



300 éve jelent meg: Bél Mátyás: Hungariae antiquae et novae prodromus. Nürnberg 1723
– avagy: Bepillantás egy nagyszabású Magyarország-honismereti mű születésének alkotói folyamatába.

Bél Mátyás a 18. század egyik legjelesebb tudósa, a magyar történetírás és oktatás meghatározó alakja. Több évtizeden át dolgozott egy monumentális, egész Magyarországot minden szempontból átfogó átfogó mű megírásán. Somogyi Károly könyvtárában minden olyan példány megtalálható volt, melyekkel nyomon követhetjük e nagyszabású munka alakulását, a vázlattól a többkötetes kész művekig.
E kötetekből válogattunk következő kamarakiállításunkhoz, mely a központi könyvtár 3. emeletén tekinthető meg.

 

Bél Mátyás nyelvtörténeti munkássága, őstörténeti kutatása. Muratori és a német őstörténet-kutatás hatása
A magyar őstörténet kutatása során természetesen Bél is szembesült a rovásírás problematikájával, amely az ő idejére már kikopott a használatból, de számos forrás tudósított róla. Bél nagy érdeklődéssel látott hozzá a kérdés kutatásához, és nemcsak a már rendelkezésre álló beszámolókat tekintette át, hanem megpróbált új adatokat is gyűjteni, számos levelet küldve hazai – elsősorban erdélyi – ismerőseinek, hogy értesítsék őt az általuk ismert rovásírásos emlékekről. Ez utóbbi próbálkozása nem járt eredménnyel, de így is elegendő anyagot gyűjtött össze, hogy önálló értekezést jelentessen meg a témáról; ez lett a De vetere litteratura Hunno-Scythica, vagyis a Dolgozat a régi hun-szkíta írásról, amely 1718-ban jelent meg (ugyanabban az évben, amikor Bél az országleírásról szóló első tervezetét papírra vetette), és az első olyan nyomtatvány volt, amelyben székely betűs ábécé és szöveg szerepelt.
Bél, mint a mű címe is mutatja, a rovásírást beillesztette a magyar őstörténetre vonatkozó elméletébe, és arra a meggyőződésre jutott, hogy ez az írás a szkítáktól és a hunoktól származó örökség, amelyet a pogány időkben az egész magyarság használt, majd a kereszténység felvételét követően a régi hittel együtt az írást is üldözni kezdték, így veszett ki végül a használatból. Bél művében az egész rovásírásos ábécét közölte, továbbá saját maga által összeállított szövegeket, a Miatyánkot és az Apostoli Hitvallást. Forrásként a Marosvásárhelyen tanító Kaposi Juhász Sámuel által közvetített ábécét használta, annak eredetijéről, az 1599-ben keletkezett (és Kaposiétól némileg eltérő írásjeleket tartalmazó) Telegdi János-féle Rudimentáról nem volt tudomása.
Bél valamennyi műve közül egyedül az Exercitatio lett igazán közkedvelt (és a rovásemlék-hamisítók által is gyakran forgatott) munka, nyilvánvaló okok miatt: a rovásírás ügye népszerű, továbbá Bél röviden és átláthatóan tárgyalta a témát, és nem utolsósorban áttekinthető ábécét közölt. Másfél évszázadon keresztül, az eredeti rovásírás-emléknek számító énlaki felirat 1864-es felfedezéséig, ez a mű határozta meg a rovásírással kapcsolatos irodalmat.


Bél Mátyás lipcsei barátjához írt levele a Magyarországról szóló tervezett művéről

(Magyar Történelmi Tár, 1882. 5. évf. 3. sz., pp. 589–592.)
Fordította: Szabó Ádám, 2023
Nem tudtam nem helyt adni a minapi kérésednek, amelyben oly határozottan akartál tőlem egy vázlatot a Magyarországról szóló, tervbe vett munkámról. Bizony, hosszú ideje már, hogy Magyarország dolgainak a leírása foglalkoztatni kezdett; az indíttatásom nem az volt, ami a legtöbbeknél, vagyis a hiú dicsőség hajhászása, hanem az, hogy mindig is a jó polgár kötelességének tekintettem a haza szolgálatát. Ehhez járultak még azoknak a szerzőknek a kitalációi vagy – ami még sokkal rosszabb – szándékos rágalmai, akik korábban bemutatták az országot abból a szempontból, amelyből én is le akarom írni. Az előbbi emberi dolog, ennélfogva megbocsátható, főleg ha nincs olyan, akire bizalommal hagyatkozhatnál; az utóbbiban viszont nincs semmi emberhez méltó, és leginkább azokra jellemző, akik ok nélkül gyűlölik a magyar nevet. Én mindkét csoportra tekintettel akartam lenni: az egyiket megakadályozni abban, hogy rossz hírét keltsék ennek a nagyszerű nemzetnek, a másikat pedig kigyógyítani a tévedéseiből. Reménykedem benne, hogy meg fogja érni a fáradságot, mert tudom, hogy a tudós férfiak körében igény van erre a dologra, és hibának tűnt, ha erőmből telően nem teszek eleget neki. Következzen tehát a tervezett munkám vázlata!
Az egész munka címe: A régi, a középső és az új Magyarország leírása, három könyvre osztva.
I. könyv: A régi Magyarország leírása
I. szakasz: Scythica
1. fejezet: a szkíták, az eredetük, a régmúltjuk, szokásaik, vallásuk stb. általában
2. A szkíták által lakott területek, vagyis az ázsiai és európai Szkítia
II. szakasz Hunniaca
1. fejezet: a hun-szkíták, a sokféleségük, szokásaik, vallásuk és az őshazájuk
2. A hun-szkíták első benyomulása Európába, az első támadásuk által elűzött népek
3. A hun-szkíták első európai területei: Kis-Szkítia, Thrákia és a két Moesia
4. Dacia és a metanaszta jazigok vidéke.
5. A régi Paeonia
6. A régi pannonia népei és városai
7. A régi Pannonia folyói és hegyei
8. A hunok története Pannoniában Attila halála után
III. szakasz: Avarica
1. fejezet: a hun-avarok második benyomulása Európába, elsősorban Pannoniába
2. A hun-avarok viselt dolgai, hogy milyen népeket győztek le, milyen területeket foglaltak el stb.
3. A bukásuk, a Nagy Károllyal vívott vesztes háborújuk
IV. rész: Hungarica
1. fejezet: a hunok harmadik benyomulása Pannoniába stb., és hogy hun-szkíták-e?
2. Azok a területek, ahonnan kijöttek stb.
3. Azok a népek, amelyeket elűztek az őseik földjéről

II. könyv: A középső Magyarország leírása
I. szakasz: pogányság
1. fejezet: Magyarország állapota és határai a kereszténység felvétele előtt
2. A magyarok nyelve, szokásai és vallása, amikor pogányok voltak
3. Magyarország királysággá válásának folyamata
II. szakasz: kereszténység
I. rész: a vér szerinti, vagyis hazai királyok kora [megj.: az Árpád ház kifejezés Bél idején még nem létezett]
1. fejezet: a magyarok megtérése a kereszténységre, és ennek a megvalósítói
3. [!] Magyarország állapota a többi király alatt, az ő genealógiai-történeti névsoruk
4. Magyarország hatalmának csúcsa stb.
5. Magyarország keserves balsorsa stb.
II. rész: az idegen királyok kora
1. fejezet: annak okai, hogy a magyarok idegen királyok uralma alá kerültek stb., és ezen királyok genealógiai-történeti névsora
2. A Magyarország javára és kárára tett dolgaik stb.
3. Az ausztriai királyok áttekintése, és Magyarország megóvása a pusztulástól általuk

III. könyv: Az új Magyarország leírása
I. Általános rész
I. szekció: geográfia
1. fejezet: Magyarország nevei, helyzete, nagysága és határai
2. Magyarország éghajlata stb.
3. Magyarország folyói: hol vannak, hajózási és halászati tulajdonságaik stb.
4. Magyarország különleges vizei stb.
5. Magyarország termálvizei
6. Magyarország savanyúvizei
7. Magyarország tavai
8. Magyarország hegyei, erdei és vadállatai
9. Magyarország ásványkincsei
10. A magyarországi só
11. Magyarország borvidékei, borai
12. A magyarországi földművelés stb.
II. szekció: politika
1. fejezet: a Magyar Királyság szabadságai
2. A magyar királyok megkoronázása, azaz beiktatása és felségjogai
3. Magyarország címere
4. Magyarország többi méltósága, mind az egyháziak, mind a világiak
5. Magyarország négy rendje, különösen a papság
6. A főúri rend
7. A köznemesi rend
8. A szabad királyi és a bányavárosok, a mező- és az úgynevezett hajdúvárosok rendje
9. Magyarország kormányzatának jogi formája
10. A Magyar Királyság követelései
11. Adók és pénzügyek a Magyar Királyságban
12. Magyarország pénznemei
13. Vallásügy Magyarországon
14. Népek és nyelvek Magyarországon
15. A függő helyzetben lévő emberekről, akiket jobbágyoknak neveznek
II. Speciális rész
I. szekció: a folyók közti rész, vagyis a Duna és a Tisza közötti vármegyék
II. szekció: a Tiszántúl, vagyis a Tisza fölött és alatt lévő vármegyék
III. szekció: Dunántúl, vagyis azok a vármegyék, amelyek a Duna túlfelén vannak

Minden vármegye leírása a következő fejezetekből épül fel:
1. Határok, helyzet, lakosság, termékenység, méret stb. bemutatása
2. Járásokra való felosztás (így nevezik a vármegyék kisebb részeit, amelyekre fel vannak osztva), és mindegyiknek a legnagyobb alapossággal történő bemutatása: városok, mezővárosok, várak, fontosabb falvak, folyók, termálvizek, savanyúvizek, tájegységek, utak stb.
3. Az egyes városok eredete, régi dolgai, kiváltságai, sorsa békében és háborúban, előnyei és hátrányai, éghajlata, életmódjuk és szokásaik, címerük stb. leírása
4. A főispánok és a legfontosabb nemesi családok számbavétele, a leszármazásukkal és a címerükkel stb. együtt, ha lehet
5. Az uradalmak és birtokok meghatározása

Ez a tervezett mű rendszere, kedves barátom. Terjedelmes munka lesz, bevallom, és meglehetősen nehéz, s egyetlen ember erőfeszítései, bármilyen kitartó is legyen az illető, aligha lesznek elegendők egy ilyen változatos és bizonytalan anyaghoz. Ebből az okból kifolyólag gondot fordítottam rá, hogy legyen több olyan, az ország dolgaiban járatos ember, aki csatlakozik a munkához, különösen az Új Magyarország leírását illetően. De erről majd máskor. Most Isten áldjon, és ajánlom figyelmedbe ezt a tervezetemet.

Pozsony, 1718. október 13.


Tomka-Szászky János

Evangélikus lelkész, történeti földrajzi író, 1732-től Bél Mátyás tanár kollégája a pozsonyi evangélikus gimnáziumban. Általános földrajzi és történeti földrajzi munkássága alapvető fontosságú.
A címlap tanúsága szerint Bél Mátyás írta az előszót az Introductio in orbis antiqui et hodierni geographiam… című átfogó történeti-földrajzi műhöz, később azonban Márki Sándor kutatásai azt igazolták, hogy valójában az egész könyv az ő munkája, Tomka-Szászky csak kiadta. Hat történeti térképet is tartalmaz a könyv, megelőzve ezzel Hell Miksa Anonymus-térképét. Előzménye Bonbardi írása, ez azonban alaposabb és korszerűbb mű.
Bél Mátyás az Előszóban hivatkozik elődei (pl. Honterus) munkásságára, és Varenius hatására megkülönbözteti az általános és speciális földrajzot, valamint a fizikai, történeti, politikai geográfiát. Teljes tudományos apparátussal dolgozik, pontos definíciókat fogalmaz meg, a földrajztudomány történetét is részletezi, hivatkozásokat, segédeszközöket, forrásokat alkalmaz.


A magyarországi földrajzoktatás
t Bél Mátyás munkássága és szelleme lendítette fel a 18. században. A pozsonyi evangélikus gimnázium igazgatójaként már 1714-től rendszeresítette a jól kidolgozott földrajzoktatást. A Compendium Hungariae geographicum tankönyvnek készült. Népszerűségét jelzi, hogy még fél évszázad múltán (1792-ben) is új kiadást ért meg Kassán.
Bél Mátyás indította el Magyarországon a magyar leíró (történet-)földrajz fejlődését. Nem történeti földrajzot, hanem a földrajz történelmi irányzatát képviselte korszerű tudományos színvonalon, korszerű földrajzi szemlélettel. Neki köszönhető Magyarország első korszerű, részletes feldolgozása, összefoglalása. Alapvető szándéka a tanítás, nevelés volt, Comenius elképzelései alapján, a szülőföldi környezet megismerésével.


Mikoviny Sámuel

18. századi földmérő, térképész, az első, pontos felméréseken alapuló térképek alkotója, a magyar kartográfia úttörője. Külföldi tartózkodása idején beutazta Európát, Nürnbergben kitanulta a rézmetszést. Tatán az Esterházy grófok alkalmazásában főleg a tatai tó és környéke vízszabályozásával foglalkozott. Később részletes országos felméréseket végzett, majd Bél Mátyás ajánlására, III. Károly utasítására térképeket készített a Notitiához. Térképei 1735−1742-ben jelentek meg. Régészettel is foglalkozott, ő írta és rajzolta le először a római kori Brigetio romjait (1748). Hidat tervezett Komáromnál. Tervei alapján kezdték el építeni a budai királyi palotát (1749-től). Térképleíró módszerét ismerteti egy Bél Mátyáshoz írt latin nyelvű levelében. Vármegyei térképei a Notitiában jelentek meg, csillagászati-földrajzi módszerekkel dolgozott. Figyelemreméltó a Prodromusban a deményfalvi barlang metszeti képe, a vihnyei fürdő látképe és a „natragulyáról” készült metszet. A Notitiában látható látképek, azaz látrajzok : 2 db pozsonyi kép, Modor, Nagyszombat, Szentgyörgy, Bazin, egy Pálffy- és egy Erdődi-vár, Buda óriási panorámaképe (Reviczky Ferenc vázlatai után), Visegrád.
Csillagászati méréseiről önálló füzetben is, valamint a Notitia több kötetében is beszámol.
Bél Mátyással szoros munkakapcsolatban álltak, a Notitia életük közös főműve. E műben Ábelfalva leírásánál Bél külön tisztelettel ír Mikovinyről, a falu szülöttéről. Feltehetően már Besztercebányán is találkoztak, amikor Bél ott tanított, később pedig a pozsonyi líceumban egész biztosan tanítómester- és tanítvány-kapcsolatban álltak (1718–1721). Bél Mátyás hallei egyetemi tanulmányaiból hozta haza a haladó pietista eszméket, oktatási reformokat szorgalmazott, felélénkítette a besztercebányai, majd a pozsonyi gimnázium oktatási életét és az evangélikus egyházi közösség életét. Pozsonyban irodalmi és szellemi központot, tudós kört alakított ki, újságokat, könyveket adott ki.
Háza szellemi központul szolgált a katolikusoknak is. Jó kapcsolatot ápolt a királyi udvarral és a helytartótanáccsal is, így határozott támogatást kapott nagyszabású munkái kivitelezéséhez.


Kategóriák:

Címkék: