Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv
A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Tóth István, a Móra Ferenc Múzeum történész-muzeológusa, az SZTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola negyedéves hallgatója, a Fricsay Ferenc Városi Fúvószenekar szólamvezető ütőse és a zenekart működtető Szegedi Fúvószenekari Egyesület elnöke Bödőcs Tibor Meg se kínáltak című könyvét ajánlja.
Szakmámból kifolyólag az olvasás számomra mindennapos, legyen szó iratokról, levelekről, könyvekről, kottákról. Be kell vallanom, nem mindig volt így, hiszen gyermekkoromban nehezen lehetett rávenni az olvasásra. Talán azért is, mert a kötelező olvasmány szó hallatán az ember gyomra összeszűkül, s ha kötelező, akkor csak azért sem! A dac is közrejátszhatott, hiszen édesanyám magyar nyelv és irodalom tanár, édesapám szintén történész. Könyvhegyek, gyomorgörcs… Ma már ezt el sem tudnám képzelni, szeretem az olvasás által adott frissességet és az üdítő fáradtságot. A könyvhegyek gyarapítását magam is elkezdtem… Sok időt töltök a szakzsargon forgatásával, így kevesebb időm jut a szép- vagy szórakoztató irodalom olvasására. Többek között a cseh irodalmat szeretem, főleg Bohumil Hrabalt. Szórakoztatnak az életkritikák, a görbe tükrök.
Nyilván nem véletlen, hogy a választott művem Bödőcs Tibor Meg se kínáltak című könyve. A kötet szerzője főként a humor világából ismert, de az írás sem áll tőle távol. Valahol említi, hogy Hašek és Hrabal is nagy hatással volt rá, így a hozzáfűzött bizalmam magától érthető. Nevezhetjük őt bohemizált magyarnak… Vagy magyarizált bohémnek?
Művének főszereplője Oszkár, a szobafestő-mázoló, aki elmeséli Gyöngyinek, az új csapos lánynak az élettörténetét. A szerző Ferusnak ajánlja kötetét. Bödőcs estjeiből kiderül, hogy egy búcsúszentlászlói szobafestő Ferus, akit a művész igen jól ismert. Egyik előadásában idézi is őt. Megkérdezte tőle, hogy milyen volt Deák Ferenc házánál együtt dolgozni igazi restaurátorokkal? Mire Ferus azt válaszolta: „Áh… meg se kínáltak”. A kötet címválasztása innen ered. Oszkár, a mű főhőse maga is elmeséli, hogyan lett tehetséges fiatal piktorból egy szimpla szobafestő, hogyan alakult az élete, és a sok rossz között hogyan próbálta megtalálni a jó pillanatokat. (Úgy vélem, Oszkár élete Ferus életútjához nagyban hasonlíthat.) Betekintést is kaphatunk a magyar társadalom mentalitásába. Az egész kötet egy monológ, mely unalmasnak is tűnhetne, ám az író gondoskodott arról, hogy ne legyen az. A könyvvel egy probléma van: nem lehet lerakni! Az embernek újra és újra el kell olvasnia.
Mindenkinek ajánlom ezt a művet, aki szereti a tragikomikumot (vagy ebben az esetben komitragikumot?), illetve aki tud azon nevetni, ahogyan görbe tükröt mutatnak a társadalomra, és benne magunkat és a környezetünket is felismerjük.
Bödőcs Tibor Meg se kínáltak című könyve kölcsönözhető a Somogyi-könyvtárból.
