Kulcsár Marianna

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Kulcsár Marianna, a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárának közelmúltban nyugállományba vonult vezetője Fülöp Valentina Túl sokat álmodtam című kötetét ajánlja.

Gyerekkoromban a szüleim nagyon fontosnak tartották, hogy sok könyv vegyen körül bennünket, mindig legyen mire támaszkodni, miből választani. Amikor már tudtam olvasni, a mesék voltak a kedvenceim: a Grimm testvérek gyűjteménye, Világszép népmesék. Ez a meseszeretet gyermekkönyvtárosként is folytatódott, elsősorban azzal kapcsolatban, hogy átadjam, továbbadjam ezeket a régi történeteket, de a mai napig bármikor szívesen olvasok meséket, és ugyanúgy magával ragad, beszippant, felemel. Szívesen olvastam a korabeli Pöttyös könyveket, indiános történeteket is. Középiskolás koromból emlékszem egy vidám jelenetre: éppen Sienkiewicz Quo vadis című regényét olvastam otthon. Tanóra alatt jutott eszembe megkérdezni a padtársamat, tudja-e, mit jelent ez a szó. Nyilván nem tudta, de a kamasz lányokra jellemző módon nevetőgörcsbe fulladt a párbeszéd, és lebuktunk a tanár előtt.

Szerencsére éppen történelemóra volt, a tanár úr is olvasta már a könyvet, nem vette zokon, és ezért megbocsátást nyertünk. Felnőttként elementáris erővel hatott rám Wass Albert A funtineli boszorkány című regénye, amelyben a tragikus sorsok, emberi életek és a gyönyörű, ugyanakkor zord természet csodálatos módon kapcsolódik össze.

A munkám során rengeteg könyvvel voltam körülvéve, ezért sokféleképpen választottam magamnak olvasnivalót: az írója miatt, megtetszett a címe, az illusztrációja, kívánatossá tette a borítója, kollégák hívták fel rá a figyelmemet, díjat kapott… Azzal a regénnyel, amit most ajánlani szeretnék, egyik sem esett meg.

Maga a szerző, írói álnevén Fülöp Valentina adta a közelmúltban nekem ajándékba: Túl sokat álmodtam. Nagy kíváncsisággal és érdeklődéssel fogtam az olvasáshoz, mert az író magánéletében ügyvédként dolgozik, regényeiben valódi élethelyzeteket, szituációkat jelenít meg az irodalom eszközeivel fiktív környezetben, általa kitalált szereplőkkel, ugyanakkor tudatosan épít be jogi eseteket, fejt ki részletesebben jogi helyzeteket.

Nem csalódtam. Nekem tetszett a regény felépítése, ahogy egyre mélyebben részesei lehetünk egy család életének, elsősorban az apa szemszögéből. Szintén az ő szemszögéből ismerjük meg álmainak átvitt és konkrét tartalmát is, melyen keresztül a feleségével közös múltjuk bontakozik ki a szemünk előtt. Vajon sikerül-e neki a saját és gyermekei jövőjét kézbe venni, érdekeiket érvényre juttatni? Fülöp Valentina a különböző lelkiállapotok érzékletes, lírai megjelenítője, ezáltal tudja az olvasót szinte fizikai értelemben is magával ragadni, az átélést fokozni: „Egy darabka letört lelkem morzsolódó textúrájából, beleolvadva a végtelenbe.”

Nem tudhatjuk előre, mit hoz a sors, nem mindig rajtunk múlik, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenünk, de rajtunk múlik, hogy mit teszünk ebben a helyzetben azért, hogy méltósággal, ember voltunk megőrzésével legyünk úrrá rajta.

Fülöp Valentina Túl sokat álmodtam című regénye a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.