Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv
A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Nagy Dóra televíziós szerkesztő-riporter R. F. Kuang Sárga című könyvét ajánlja.
Az olvasással való kapcsolatom óvodás koromig vezethető vissza. Folyamatosan nyaggattam a családtagjaimat, mutassák meg, hogyan kell leírni különféle szavakat, neveket. Egyszer az óvoda öltözőjében üldögélve kiszúrtam egy vizuális kultúrával kapcsolatos plakátot. A már begyakorolt, családtagjaim segítségével leírt, ismerős szavak betűit összerakosgatva kissé döcögősen, de hangosan és büszkén felolvastam anyukámnak, hogy mi van a poszterre írva. Nem hitt nekem, azt gondolta, valaki elmondta, hogy mi áll rajta. Ezért karon ragadott, hazavitt, otthon pedig a kezembe adott egy mesekönyvet, hogy olvassak neki. Én pedig olvastam, s azóta meg sem állok.
Kiskoromban mindig az utolsó oldalra lapoztam, hogy előre elolvassam, mi lesz a történet vége. Ezt a fajta kíváncsiságomat vagy rossz szokásomat – nézőpont kérdése – azóta sem nőttem ki. Jobb esetben az előzetes információk hiánya miatt nem értem, hogy mi történik a végén. Rosszabb esetben meg egy romantikus regényről van szó, ami rendszerint happy enddel végződik, és lelövöm magamnak az amúgy is előre sejthető poént. De azért mindig biztosra megyek.
Mostanában kedvfüggő, hogy éppen milyen zsánerhez van kedvem. Ám a könyv, amit legutóbb olvastam, azaz R. F. Kuangtól a Sárga, nagy hatással volt rám. Ezúttal nem ment gördülékenyen az olvasás, mert mindig meg kellett állnom elgondolkodni, megemészteni a szavakat.
Hátborzongatóan őszinte könyv a Sárga. Belelátunk a főszereplő fejébe, a legőszintébb gondolataiba, amik úgy ömlenek a papírra, mintha valóban egy ember agyában, cenzúrázatlanul játszódnának le. Csupasz, nyers, meg sem rágott, csak odaköpött szavak, amik irigységben, önzésben, önsajnálatban és rosszindulatban tocsognak. Nem egy kifejezetten szimpatikus főszereplőről van szó, ám a történet előrehaladtával óhatatlanul is elkezdtem együttérezni vele, attól függetlenül, hogy nem értettem egyet a döntésével. Hiszen addig meséli be önmagának is a mentségeit, hogy már az olvasó is elkezdi felmenteni és sajnálni őt.
A történet úgy indul, hogy az írónő főhősünk ellopja halott író barátjának kéziratát, és azt sajátjaként adja ki. Kicsit csinosítgat rajta, magáévá formálja, aztán a kiadott könyvvel együtt megérkezik a várva várt, elsöprő siker, hírnév, pénz. És a gyűlölködők, akik elkezdik sejteni a titkát.
Ajánlom mindenkinek, aki készen áll egy őszinte, szókimondó belső monológokkal, moralizálással és könyörtelen, lemeztelenített valósággal teli könyvre.
R. F. Kuang Sárga című kötete a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.
