Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv
A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Komjáti Ági, a Rádió 88 riportere és a Habakuk Zenekar énekese Laár András Laáramlás című könyvét ajánlja.
Emlékszik-e a kedves olvasó arra a furcsa figurára, aki hol zenészként, hol udvari bolondként, hol költőként, sőt buddhista tanítóként csillogtatta meg tehetségét, és ezzel időről időre már-már sokkot okozott rajongóinak? Most írónak állt. És nagyon jól tette!
Mióta megtanultam olvasni, mindig van egy aktuális kedvenc könyvem. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan kötetek, amik örökös helyet kapnak kedvenc történeteim képzeletbeli vitrinjében. Laár András legújabb kreálmánya pontosan ilyen: azt hiszem, az egyik legidőtlenebb, legőszintébb, legszórakoztatóbb önvallomás, amit magyar író tollából olvastam. Több se kellett tehát ahhoz, hogy már az előrendelésnél lecsapjak egy példányra, szinte szomjaztam egy ilyen kaliberű kötetre… és mivel egy nap alatt kiolvastam, biztos vagyok benne, hogy egy remek könyvet ajánlhatok az olvasás szerelmeseinek.
Sokan ismerhetik Laár András nevét az elmúlt 40–45 évből, hiszen mindig gondoskodott arról, hogy feltűnjön a szórakoztatóipar valamely szegletében. Nem is dönthetett volna jobban, hiszen ha nem szerez ennyi élményt pályafutása során, ez a könyv sosem készül el. A kötetben kendőzetlenül taglalja gyerekkori kényes élményeit a hegedűzésről, de végül is ez vezethetett odáig, hogy az önvallomás gerincét mégis a KFT együttes megalakulásának és munkájának története adhatja. Egyeseknek innen, másoknak talán a mai napig méltán híres L’art pour l’art Társulatból lehetnek maradandó emlékei az íróról, és természetesen erről is részletesen olvashatunk a kötetben.
A Laáramlás nem egy tipikus önéletrajzi könyv, és még csak nem is egyfajta öntömjénezés. Belső humoros monológok sorakoznak fel benne, amiken keresztül az író próbálja megérteni, feldolgozni a több évtizedes fejlődését, a világ változását. Egyvelege a vicces sztoriknak, a filozofikus, spirituális megközelítéseknek és persze a világra való őszinte rácsodálkozásnak. Megmutatja, hogy a művészek is csak emberek, és néha megvonják a vállukat. Mindenesetre inspiráló történetgyűjtemény, tele eredeti színes fotókkal és az azokhoz tartozó nem is akármilyen magyarázatokkal – szigorúan csak a főszál kiegészítéseképpen.
Mivel mióta én élek, Laár András mindig ott volt valahol a köztudatban, így mindig azt hittem, legbelül talán mindenki egy kicsit Laár András akar lenni. Aztán elolvastam a könyvet, és most már biztos vagyok benne.
Laár András Laáramlás című kötete a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.
