„Trikója túl mélyen van kivágva…”
Kamarai Futár, 2019. nyár
„Csónakcsatát, csigaversenyt és sárkányeresztést” is rendeztek a szegedi partfürdő megnyitóján, 1912. június 30-án. Kezdetben „fizetett csábítók” csalták a vízbe a vendégeket, a fürdőkosztümök hosszát pedig „erénybizottság” ellenőrizte. A strand történetét, korabeli hírlaptudósításokból is idézve, Bátyai Gitta írta meg A hídon át Újszegedre című könyvében.
A pocsolyába vágott rendőr
Kamarai Futár, 2019. május
Hálás témák sokaságát szállították a szegedi bérkocsisok a múlt századelő napilapjai számára. Csigalassúsággal vánszorgó fogatokról, tájékozatlan, csaló és udvariatlan hajtókról, utasverésről, kocsmai randalírozásról szóltak a „kis színes” hírek. A szegedi közgyűlés 1908-ban rendeletbe foglalta „a bérkocsi ipar gyakorlásáról” szóló szabályokat.
Füstölt hús az ékszerboltban
Kamarai Futár, 2019. április
A Szegedet 140 éve romba döntő árvíz pusztítása utáni napokban azonnal megindult a kereskedés a belváros szárazon maradt részein. A szomszédos településekről hozott árukból hetivásárt tartottak, az Iskola utca üresen maradt üzleteiben alkalmi vegyesboltokat rendeztek be: megfért egymás mellett szalonna és főzelékféle, cipő és textil, könyv és kabát. Az égbe szökő árakat a rendőrség árusítási monopólium bevezetésével fékezte meg.
„Ize, mint a szép lány csókja…”
Kamarai Futár, 2018. december
Mesterségek dicsérete – Lapok a Pick-kalendáriumból címmel rendezi meg idei közös szakmatörténeti kiállítását a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár. A világhírű szegedi Pick Szalámigyár indulásáról, az alapító és névadó család tagjairól megemlékező tárlat január 23-ig tekinthető meg a bibliotéka aulájában. A téma kapcsán a Pick-szalámiról szóló színes sajtóhírekből készítettünk összeállítást. A válogatás első részét olvashatják.„
A munka kaszárnyája
Kamarai Futár, 2018. november
Kilencven éve, 1928 novemberében fejeződött be Szegeden a két háború közti időszak országosan is egyik legjelentősebb sztrájkja. A Szegedi Kenderfonógyár Rt. munkásai 46 napon át tartó munkabeszüntetéssel 5% béremelést értek el – a kért 25% helyett. A gyár vezetése utóbb szigorú „Munkás-tizparancsolat”-ban foglalta össze a dolgozók kötelezettségeit.
Női alkalmazottak nem tarthatók…
Kamarai Futár, 2018. nyár
„Korcsmák, sörházak és pálinkamérések” működéséről hozott szabályrendeletet 1913-ban a szegedi városvezetés. A péksütemények összefogdosása, táncvigalmak rendezése, valamint 16 éven aluliak éjszakai alkalmazása tekintetében is irányadó határozat egy példányát a Somogyi-könyvtár régi gyűjteményében őrzik. A hajdanvolt szegedi vendéglők és italmérések világáról Sz. Szigethy Vilmos és Tömörkény István írásai festenek hangulatos képeket.
„Az agyontaposott csirke és a hütlen liba”
Kamarai Futár, 2018. május
Egy év alatt ötezer piaci vitát rendeztek el a helyszínen az 1933-ban életre hívott szegedi piacbíróság tisztviselői. Hajnaltól piaczárásig járták a területet, s ahol komolyabb nézeteltérés támadt vevő és eladó között, bölcsességüket latba vetve, békés útra terelték az ügyet. Olykor még rekonstruálták is a „drámai” eseményeket…
Honatyából kéményseprő
Kamarai Futár, 2018. április
Asztalossegédből lett a szegedi ipartestület elnöke, majd az országgyűlés egyetlen kézművesiparos tagja Körmendy Mátyás, akit 90 éve választottak meg mindkét tisztségre. Miután az 1935-ös választáson már nem kerülhetett be a parlamentbe, addigi munkássága elismeréseképpen egy szegedi kéményseprő-kerület élére nevezte ki a helyi iparhatóság.
A nadrágba varrt receptúra
Kamarai Futár, 2018. március
Hetven éve, 1948 márciusában államosították a szegedi Pick szalámigyárat. A rajtaütésszerű akcióról beszámolt a Délmagyarország, amely részletes tudósításában arra is kitért, hogyan fogadta a hírt a tulajdonos, Pick Jenő. A gyár igazgatóját utóbb internálták, később raktárosként kapott munkát. Az államosítás után még húsz évig élt: ötven éve, 1968-ban halt meg.
A palackba zárt csodavíz
Kamarai Futár, 2018. január-február
Patzauer Dezső ital-nagykereskedő leányáról nevezte el a szegedi gőzfürdő közelében feltörő hőforrást, amelynek szénsavval dúsított, palackozott gyógyvizét 80 éve, 1938-ban kezdte árusítani. Az Anna-forrásról is láthattak dokumentumokat az érdeklődők a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár „A régi kútat elnézni csendbe…” című közös kiállításán, a bibliotéka aulájában.
„Had mönnyön a víz!”
Kamarai Futár, 2017. december
Mesterségek dicsérete: „A régi kútat elnézni csendbe…” címmel rendezte idei közös szakmatörténeti kiállítását a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár. A kutakhoz és a felszínre törő vizekhez kapcsolódó könyvtári dokumentumok tárlatát muzeális öntöttvas kútfejek gazdagítják. A Dóm téri bibliotéka aulájában 2018. január 24-ig megtekinthető kiállítás ajánlójaként Tóth Ferenc kútásásról szóló tanulmányából szemezgetünk.
Delfinek közt korsós lány
Kamarai Futár, 2017. november
Az alföldi artézi kutak történetét mutatja be a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár idei téli közös kiállítása. A bibliotéka aulájában, december 7-én megnyíló tárlat egyik érdekessége az első két szegedi artézi kút fúrásáról szóló, 1891-ben megjelent különlenyomat, amelyben a mai Anna-kút helyén elsőként állított, öntöttvas figurákkal díszített kút (a Korsós lány) fotója is látható.
Slusszban egészen sveifolt
Kamarai Futár, 2017. szeptember
Párizsi és bécsi modellházak tavaszi kollekciói, a hazai nőiruha-készítők „zöldcsütörtöki” bemutatója mellett a magukat kirekesztettnek érző fűzőkészítők sanyarú helyzetéről is írt a Magyar Divatipar 1937. március 30-i száma. A lapot láthatta a Somogyi-könyvtárban, 1937 májusában rendezett országos sajtókiállítás közönsége is.
Hintőpor mustárgáz ellen
Kamarai Futár, 2017. május
Országos sajtókiállítást rendezett 1937 májusában a Somogyi-könyvtár. A korabeli hazai lapkiadás keresztmetszetét, valamint a szegedi sajtó történetét reprezentáló tárlat anyagában számos gazdasági és kereskedelmi tárgyú kiadvány is akadt. Most induló sorozatunkban elsőként a Védjegyes áru című lap meglepően színes stílusban megírt cikkeiből kínálunk válogatást.
Szőke Manó légyfogója
Kamarai Futár, 2017. április
„A világ legtökéletesebb légyfogóját” szabadalmaztatta a múlt század tízes éveiben Szőke Manó szegedi bádogosmester. A találmányt viszont furcsa módon Seiner Helén nevére jegyezték be. Kettejük kapcsolatára a Délmagyarország hirdetései derítettek fényt.
Elolvasom az egész cikket.
A zsinagóga ámpolnái
Kamarai Futár, 2017. január-február
Fogel Ede szegedi ércműves, épület- és díszműbádogos, nagyiparos kézzel írott, cégjelzéses számlái is szerepeltek a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár Bádogmeszely, szélkakas, hattyúnyak – avagy a pléhestől a vízvezeték-szerelőig című közös kiállításának anyagában. A városatyaként, törvényszéki esküdtként is tevékenykedő mester neve a szegedi új zsinagóga építésében közreműködő iparművészek és iparosok listájára is fölkerült.
Fercirungolt stokkerli
Kamarai Futár, 2013. december
Kóbor János Asztalosipari a.b.c.-je (1941) nem csupán gyakorlati ismeretekkel, de mélyreható elméleti tudással, sőt: nyelvvédelmi útravalóval is föltarisznyázta a jövő mesterembereit.
„Ránk nem tűztek érdemkoszorút…”
Kamarai Futár, 2013. november
A 180 éve született Bakay Nándor szegedi kenderfonógyára első volt az országban. Számos műszaki fejlesztés és bővítés révén termelt nem csak hazai, de amerikai és távol-keleti piacokra is. Árvíz és tűzvész sem tudta végleg elpusztítani. Az épületegyüttest 2010-ben lebontották. Emlékét egy 1940-ben kibocsátott, 400 pengős részvény kapcsán idézzük föl.
A pocsolyába vágott rendőr
Kamarai Futár, 2019. május
Hálás témák sokaságát szállították a szegedi bérkocsisok a múlt századelő napilapjai számára. Csigalassúsággal vánszorgó fogatokról, tájékozatlan, csaló és udvariatlan hajtókról, utasverésről, kocsmai randalírozásról szóltak a „kis színes” hírek. A szegedi közgyűlés 1908-ban rendeletbe foglalta „a bérkocsi ipar gyakorlásáról” szóló szabályokat.
A pocsolyába vágott rendőr
Kamarai Futár, 2019. május
Hálás témák sokaságát szállították a szegedi bérkocsisok a múlt századelő napilapjai számára. Csigalassúsággal vánszorgó fogatokról, tájékozatlan, csaló és udvariatlan hajtókról, utasverésről, kocsmai randalírozásról szóltak a „kis színes” hírek. A szegedi közgyűlés 1908-ban rendeletbe foglalta „a bérkocsi ipar gyakorlásáról” szóló szabályokat.
Sanyarú sorsú cipészek
Kamarai Futár, 2013. nyár
Szembaj, görbe hát, vérpangás, légszomj, gümőkór. Csupán néhány a két háború között dolgozó cipészeket sújtó nyavalyák közül. A kezet rángató görcs, a comb elkérgesedése, a horpadt mellkas pedig kifejezetten „cipészbetegségnek” számított akkoriban. A megelőzés fontosságára hívja föl a figyelmet a Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség 1932-ben kiadott füzetkéje.
Osztálylétszám: hatvanöt!
Kamarai Futár, 2013. május
Népiskolai tantermekben, nem ritkán 60-80 fős osztályokban kezdődött a szegedi iparostanonc-képzés. Kezdetben csak fiúk jelentkeztek, lányok az első világháborútól léptek ipari pályára. Önálló iskolát 1930-ban kaptak a leendő iparosok. Az Eötvös utcai intézményt azonban csak bő tíz évig használhatták: az épületet hadikórház céljára lefoglalták.
„Mordulás nélkül” végezte
Kamarai Futár, 2013. április
A halasi Horváth Alajost 1871-ben nyilvánította cipészsegéddé a szegedi cipészek céhe. Az előléptetést bizonyító oklevelet aláírók közt olyan jeles mester is akad, aki a bécsi világkiállításon képviselte a szakmát. A testületet másfél év múlva föloszlatta az egyesületi ipartörvény, a búcsút kávéházi „véglakoma” tette ünnepélyessé.
Csizmáért – akasztófa
Kamarai Futár, 2013. március
Az első világháború zivataros éveiben indult A cipő című képes szaklap, amely keményen föllépett a szakmát sújtó gazdasági visszaélések és hivatali túlkapások ellen. Anyaghiány, árdrágítás, lánckereskedelem mellett basáskodó főszolgabírókkal, ingyen dolgozó katonasuszterokkal is meg kellett birkózniuk a hajdani lábbelikészítőknek.
„Topánka Kordoványbúl tsinossan”
Kamarai Futár, 2013. február
Különféle mesterségek és foglalkozások 1812. évi munkadíjait foglalja táblázatba a szegedi Grünn-nyomda kiadványa, amelyet a Mesterségek dicsérete – Cipészek, csizmadiák, papucsosok című Somogyi-könyvtári kiállításon láthatott a közönség.
Makariosz szőlőfürtje
Kamarai Futár, 2012. október
Bor és vallás művelődéstörténeti és liturgikus kapcsolatait tárgyalja Szőlőhegyek védőszentjei című munkájában Ambrózy Ágoston dr. Az 1933-as szentévben kiadott művet a szerző Sík Sándornak, a szegedi egyetem irodalomtanárának ajánlotta.
Dreher, Mutter, petikegöröndöly
Kamarai Futár, 2012. szeptember
Ötven magyar mesterség szakkifejezéseit gyűjtötte össze a 19. század végén a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Frecskay János. A Mesterségek szótára részletesen leírja az egyes iparágak fogásait, szerszámait, magyarázó ábrákkal szemléltetve a technológiát. A szöveget a szakkifejezések német-magyar szójegyzéke egészíti ki.
A baromorvos javallata
Kamarai Futár, 2012. nyár
A szegedi kaszinó könyvtárát is gyarapította valamikor Gyarmati Sándor „A’ Falusi Baromorvos” című kötete, amely szarvasmarhák, juhok s lovak betegségeire ajánlott hasznos, esetenként igencsak meglepő gyógymódokat. Az 1832-ből való kézikönyv a betegségek leírása mellett a receptúra házilagos összeállításában is segíti az olvasót.
„Kitsin Rajzba elő adnak mindeneket”
Kamarai Futár, 2012. május
A Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményében különleges helyet foglalnak el a „tanoncrajzok”, vagyis a 19. századi iparos tanulók szakrajzai. A hajdani tanterv előírásai szerint az inasok elsajátították a szabadkézi és mértani rajzolás alapelemeit – csöppet sem alapfokon. Legsikerültebb munkáikat joggal nevezhetjük művészinek.
„Csinos magyar fekete nadrág”
Kamarai Futár, 2012. április
Minden bizonnyal a sorozatunkban legutóbb bemutatott „kék szemű szabólegény”, Fodor Pál fia lehetett Fodor István, aki apja műhelyében tanulta ki a mesterséget, s egy iparcikk kiállításon juta lomban részesült. Minderről tanulólevele és egy „iparversenyi okmány” tesz tanúbizonyságot.
A kék szemű szabólegény
Kamarai Futár, 2012. március
Egy hajdani szabó életének krónikája sejlik föl egy 1834-ben kiállított „Vándor-könyv” lapjairól. Fodor Pál, a kor követelményei szerint, műhelyről műhelyre vándorolva gyarapította tudását. A könyvecske utolsó bejegyzései a családi élet eseményeit rögzítik.
Tímár és bocskoros a Róna utcából
Kamarai Futár, 2012. január-február
A Pick-gyár munkásainak is készített lábbeliket a szegedi Havrincsák Mihály tímár és bocskoros mester. Munkáit kiállításokra is vitte, s az 1949-es Budapesti Nemzetközi Őszi Vásáron a legjobbak között jutalmazták. Életének, munkásságának dokumentumait unokahúga, Bóday Károlyné őrizte meg. Az anyag egy része a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményébe került.
Pick Márk „szalonnalevele”
Kamarai Futár, 2011. november
A világhírű szegedi Pick szalámigyár művészi igénnyel metszett grafikával díszített számlalevelet és borítékot használt hivatalos ügyeinek intézésére.
Puskaművesek táncvigalma
Kamarai Futár, 2011. október
A különféle mesterségek egyesületekbe tömörült tagjai a régi időkben is szívesen találkoztak egy is táncmulatság céljából. A báli szezon vidám eseményeiről „tudósítanak”, ha csak távirati stílusban is, az eseményekre invitáló meghívók.
„Mit tehetek érted, szívem?”
Kamarai Futár, 2011. június
A múlt század harmincas éveiben rendezett Szegedi Ipari Vásárok címjegyzékeit a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményében őrzik. A mesterek nevét, műhelyük címét szaknévsorként közlő füzetek a korhangulatot idézik.
A béltisztító csodadisznója
Kamarai Futár, 2011. május
Az érdekeiket mind szervezettebben képviselő szakágak között a szegedi utazó kereskedők, cipészek és béltisztítók is lapot adtak ki a múlt század első éveiben.
Mestörlegényök a kávéházban
Kamarai Futár, 2011. április
A múlt század első évtizedeiben számos kisipari és kereskedelmi egylet adott ki a szaktársak tájékoztatását és érdekvédelmét szolgáló folyóiratot. Válogatásunk a „sütőmunkások” és fodrászok Szegeden szerkesztett szakközlönyeinek cikkeiből ad ízelítőt.
Segédek és „tanonczok” kiállítása – 1903
Kamarai Futár, 2011. március
A szegedi iparkamarai kerület szakipari tanulóinak munkáiból rendeztek kiállítást 1903 augusztusában Szegeden, a Tisza Lajos körúti polgári leányiskolában. A tárlatvezető kalauz fölsorolja a segédeket és „tanonczokat”, mestereiket, valamint a kiállított tárgyakat is.
A Szegedi Kamara Évkönyve (1899)
Kamarai Futár, 2011. január
A szegedi kereskedelmi és iparkamara 1899-es évkönyve részletes beszámolót közöl a városban rendezett, első országos mezőgazdasági kiállításról. A kamarai jelentésekben „megszokott” termelési eredmények és kereskedelmi mutatók mellett külön elemzés foglalkozik a munkásság helyzetének romlásával is.
A kamara első évi jelentése
Kamarai Futár, 2010. november
Lebilincselő adatgazdagsága mellett korfestő olvasmányként is szolgál a szegedi iparkamara első évéről szóló jelentés. Az 1891-es esztendő mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi mutatóinak sorában olyan érdekességeket is találunk, mint a selyemhernyó-tenyésztés, vagy a „fegyencz- és rabipar” termelési sajátosságai.
Bankett a Tisza szállóban
Kamarai Futár, 2010. október
A korabeli szegedi sajtó részletesen beszámolt a helyi kereskedelmi és iparkamara megalakulásáról. Tudósítást közöltek a Tisza szállóban rendezett bankettről, valamint a városházi alakuló ülésről is. A Somogyi-könyvtár dokumentumaiból összeállított ipar- és kereskedelemtörténeti összeállításunk ezúttal a Szegedi Napló és a Szegedi Híradó cikkei alapján készült.
Emlékirat az iparkamaráról, 1888-ból
Kamarai Futár, 2010. szeptember
Újonnan induló rovatunkban a szegedi Somogyi-könyvtár helyi vonatkozású, ipar- és kereskedelemtörténeti dokumentumaiból mutatunk be néhányat. Elsőként az 1888-ban kiadott „Emlékirat a Szegeden felállítandó kereskedelmi és ipar-kamara tárgyában…” című anyagból közlünk szemelvényeket.
