Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv
A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Ábrahám Vera könyvtáros Péliné Nyári Hilda Az én kis életem című önéletrajzi írását ajánlja. Ábrahám Verának a közelmúltban jelent meg a Szegedtől Jeruzsálemig – A Löw-könyvtár címmel immár nyolcadik, hiánypótló kötete. Szakmai munkáját 2017-ben Szeged Kultúrájáért díjjal ismerte el az önkormányzat.
Ha kérdezik, milyen kapcsolatom van az olvasással, erre a hivatásom egyértelmű választ ad. A könyv, a könyvtár életem nagy részét betöltötte, és ma is azt teszi.
Az első kötetet a szüleimtől kaptam, Móra Ferenc: Dióbél királyfi című vászonkötéses könyvét máig őrzöm. Majd általános iskolás koromban boldogan vittem haza a jó tanulmányi eredményemért kapott kötetet, Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című könyvét. A későbbiekben jöttek a kötelező olvasmányok, az Egri csillagok, a Jókai-kötetek, a külföldi és magyar drámák. Tizenéves koromban a tengerésztörténeteket író Dékány András regényeit faltam. Később aztán a Verne- és Ráth-Végh-könyvek következtek.
Mindig szerettem a verseket; Jeszenyin, Ady, Ahmatova és Heine a kedvencek közé tartoznak. Volt a családi könyvtárunkban egy gót betűs, német Heine-kötet; megtanultam ezt az írást, hogy eredetiben olvashassam, és titkon műfordító szerettem volna lenni. A 80-as években népszerűek voltak a krimik, belemerültünk gondjaink elől Agatha Christie és Chandler történeteibe. Moldova könyveit már a könyvhét előtt félretették nekünk, könyvtárosoknak a boltban. Kedvenc drámáim Dürenmatt-tól származnak. Álmom, hogy egyszer színházban láthassam A Nagy Romulust. A népek mitológiáiról szóló munkák és a görög filozófusok művei jókora helyet foglalnak el a polcaimon. A kedvenc képzőművészeim, mint Dalí, Magritte és Mondrian albumait ma is szívesen tanulmányozom. Az utóbbi évtizedekben a könyvtár- és temetőkutatásaim miatt főleg a speciális szakirodalom köt le.
Nehéz egy könyvet kiválasztani. Hosszas latolgatás után Péliné Nyári Hilda Az én kis életem című kötete mellett döntöttem. Hilda néni varázslatos asszony, Péli Tamás festőművész édesanyja, muzsikus cigányok leszármazottja. A két világháború közötti pesti cigányság élete tárul fel önéletrajzi írásában. Könyve olyan hatással volt rám, hogy tudtam: bármilyen nehézségbe ütközne is, fel kell keresnem ezt a rendkívüli embert. Megismerkedésünk után haláláig tartó barátság szövődött közöttünk.
Hilda néni önéletírásának magával ragadó a stílusa, és sugárzik belőle a szeretet, amelynek hatására jobb emberré, toleránsabbá válik az olvasó.
Péliné Nyári Hilda Az én kis életem című önéletrajzi írása a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.
