A Somogyi-könyvtár digitális könyvtára
A Somogyi-könyvtár digitális könyvtárában közzétette a helyismereti gyűjteményében őrzött Csongrád-Csanád megyei gyászjelentéseket. A mintegy 7000 dokumentumból álló gyűjteményrész két évszádból kínál adatokat a kutatáshoz: 1812-től egészen 2016-ig találhatunk gyászjelentéseket, a megye nagyobb városaiból és kisebb településeiről egyaránt. A digitalizált dokumentumokat a keresést megkönnyítő metaadatokkal ellátva tettük közzé. A családfakutatók számára különösen fontos adatállományban számos híres személyiség neve bukkan fel az adatokat kilistázva: megtalálhatjuk Móra Ferenc, Tömörkény István, Reizner János gyászjelentését is.
A kutatást nagyban segíti a teljes szöveg alapú keresés, amit a digitalizált dokumentumoknál általánosan alkalmazott optikai karakterfelismeréssel ellátott képek tesznek lehetővé. Így a családfakutató egyszerű keresőszavakkal a teljes adatbázisban bátran kutathat korábbi rokonok, ismerősök után, akár a foglalkozásuk, vagy lakóhelyük alapján.
Az adatbázis további lehetőséget kínál a nyomdászattörténet iránt érdeklődő felhasználó számára is – hiszen a dokumentumokon számos nyomda és temetkezési intézet neve olvasható a helységnév megjelölésével együtt. A korabeli nyomdaművészet iránt érdeklődők is találhatnak jó néhány, páratlanul szép lenyomatot az akkori gyászjelentések keretei közt.
A Somogyi-könyvtár amerikai magyarsággal foglalkozó különgyűjteménye, a Vasváry-gyűjtemény már több mint húszezer dokumentummal képviselteti magát digitális könyvtárunkban. Ezek közül ajánlunk most néhányat.
Vasváry Ödön: Magyar Amerika
A könyv a Szegedről elszármazott református lelkész válogatott írásait tartalmazza és a szerző születésének századik évfordulójára adta ki a Somogyi-könyvtár 1988-ban. A kötet bevezetőjében ismertetés olvasható Vasváry Ödön életéről és tevékenységéről, ezt követően négy fejezetben – Életem, Kossuth és Amerika, Egyéni sorsok, Amerikai történetek – ad válogatást az 1914-ben az Egyesült Államokba került lelkész több mint ezer cikkéből, amelyek főként amerikai magyar lapok hasábjain jelentek meg. Ezek közül két szegedi vonatkozású írását emeljük ki:
Móra Ferenc emléke (1954) (p. 28–29.)
Vasváry Ödön Móra Ferenc halálának huszadik évfordulója kapcsán idézi fel azokat az időket, amikor „Móra Ferkó még nem volt híres ember. Könyvtártiszt volt a Somogyi-könyvtárban, amely a Délvidék legnagyobb könyvtára volt.”
Szülővárosom regénye (1974) (p. 46–48.)
Vasváry Ödön személyes hangvételben ír Berczeli A. Károly Hullámsír című regényéről.
„Egy könyvet kaptam Budapestről, amelyet maga a szerző küldött el, amely szülővárosomnak, Szegednek legnagyobb tragédiáját, az 1879-es árvizet örökíti meg, rendkívül érdekes, élvezetes és tanulságos formában.”
A Vasváry-gyűjtemény tekintélyes részét teszik ki azok a dokumentumok, amelyek az 1848-1849. évi szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült katonákról szólnak. Számosan közülük önként jelentkeztek az amerikai polgárháborúba, Lincoln seregébe. Szegediek is akadtak közöttük.
A szegedi születésű, Lincoln tábornokaként emlegetett, Stahel Számvald Gyula megkapta a legmagasabb amerikai katonai kitüntetést a Congressional Medal of Honor-t. A digitális könyvtárban fényképek tekinthetők meg róla és cikkek is olvashatók, amelyek haditetteiről tanúskodnak. (Vasváry Ödön: A piedmonti csata száz éves)
A témához ajánljuk Vasváry Ödön Lincoln magyar hősei című, 1939-ben Washingtonban megjelent művét, amelyben több mint száz polgárháborús magyar életrajzát állította össze.
Szeged belvárosától az arlingtoni temetőig – Stahel Számvald Gyula fordulatos élete – Vasváry Collection Newsletter 2006/1
„Örökké emlékezetünkben maradnak.” Szegedi negyvennyolcasok az amerikai polgárháborúban – Szeged, 1998. március
„József Attila Isten kegyelméből való költő, ezt meg lehet és meg is kell mondani és nagy fiatalsága olyan ígéretekkel teljes, amelyeknek beváltása – és ez nem csak és nem mindig a költőn múlik egészen – őt a jövedő magyar poézis legjobbjai és legigazabbjai közé fogja emelni.”
Juhász Gyula ajánló sorai a Szépség koldusa elé írt előszóban olvashatók. József Attila első verseskötete a szegedi Koroknay-nyomdából került ki 1922 decemberében, és a Templom téri kis műhely terméke volt a második, Nem én kiáltok című kötet is, 1925 elején. A nagy előd és pártfogó, Juhász Gyula jóslatszerű gondolatai idővel beteljesültek, s városunk büszkén vallja magáénak az egyik legnagyobb magyar költő indulásának éveit. A Somogyi-könyvtár virtuális kiállítása ezt a szegedi időszakot tekinti át Péter László írásai nyomán: József Attila Szegeden.
További ajánlatok digitális könyvtárunkból:
A rövid életű szegedi irodalmi lap, a Csönd (1923) mindhárom száma közölt József Attila-verset, a márciusi számban pedig a Szépség koldusáról is olvasható egy kritika.
A József Attila-szobor avatása a Dugonics téren, 1964. október 10.
„Megérdemli ez a Dugonics, hogy jó szívvel legyen hozzá a szegedi ember. Először azért, mert Juhász Gyula előtt ő volt az egyetlen nagy magyar író, aki Szegeden született. Másodszor azért, mert minden írása tele van szegedi ízzel, színnel …” (Móra Ferenc)
Dugonics András a szegedi piarista tanárok egyik kiválósága, akit az első magyar nyelvű regény írójaként, a magyar nyelvű matematikai szaknyelv úttörőjeként, nyelvújítóként, tudósként, korának polihisztoraként tartunk számon. Kevesen tudják azonban, hogy egykori könyvtárának jelentős része a Somogyi-könyvtár emlékkönyvtárában várja a kutatókat, az érdeklődőket a mai napig.
Dugonics András és könyvtára
A Szeged folyóirat 2018-as Dugonics-emlékszámának tanulmányai
A szegedi születésű Juhász Gyula (1883–1937) Magyarország legismertebb költői közé tartozik. A Somogyi-könyvtár különleges értéke a Kilényi-gyűjtemény, amely egyben az ország egyik leggazdagabb Juhász Gyula-közgyűjteménye. Kilényi Irma (1891–1944) Juhász Gyula önkéntes titkára volt, aki 1919-től egészen haláláig gyűjtötte a költő életével, művészetével kapcsolatos dokumentumokat. A Somogyi-könyvtárba került hagyatéka az irodalomtörténészek legfőbb forrása Juhász Gyula életművének kutatásához.
A közel 3000 darabból álló dokumentumgyűjtemény jelentős része megtekinthető digitális könyvtárunkban.
A képen egy Sárvári Annának (a híres Anna-versek ihletőjének) szóló képeslapot emeltünk ki, de a Juhász Gyula tárgyszóra keresve is érdemes megtekinteni a folyamatosan gazdagodó kínálatot.
Virtuális kiállításaink a Kilényi-gyűjtemény anyagából:
Juhász Gyula életútja – Juhász Gyula szerelmei – Juhász Gyula és a művészetek
Az 1848-49-es szabadságharchoz kapcsolódóan több mint 600 dokumentum elérhető digitális könyvtárunkban.
A képen egy 1848-as naptár látható, de digitális könyvtárunkban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tárgyszót kiválasztva több száz dokumentum böngészhető, amelyek tanuláshoz, ismeretszerzéshez szabadon felhasználhatók.
Az 1848-49-es eseményeket továbbgondolva emeljük ki a Kossuth Lajossal kapcsolatos digitális tartalmakat, melyek nagyobb része a Vasváry-gyűjtemény anyagából került digitális könyvtárunkba, de szegedi vonatkozású dokumentumokat is érdemes keresni, mint például ezt a képeslapot a Klauzál térrel és a Kossuth-szoborral.
