Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv
A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Andóczi Balogh Éva, a Somogyi-könyvtár nyugalmazott kommunikációs csoportvezetője, a könyvajánló sorozat megálmodója Tóth Krisztina Malac és liba című gyermekkönyvsorozatát ajánlja.
Nyolcéves lehettem, amikor rettenetesen vágytam rá, hogy megkapjam Bálint Ágnes Mazsola című gyönyörű, fekete-fehér képekkel illusztrált meseregényét. Mazsola gyermekkorom televízióból is ismert malackája volt, akit minden gyerek szeretett. Életbevágóan fontos volt számomra, hogy Mazsola beköltözzön hozzánk. Végül a szüleim megszántak, és Mazsola lett számomra a beavatás a könyvek és az olvasás birodalmába.
Életem minden stációjában jelen voltak a könyvek, valamint olyan meghatározó személyek is, akik valamilyen formában olvasásra inspiráltak, történeteket ajándékoztak nekem, vagy tőlem fogadtak el felolvasást vagy könyvajánlást. Kisgyermekként esténként Édesanyám olvasott fel magyar népmeséket, az Ezeregyéjszaka legszebb meséit, a Grimm-meséket, Mórát és a kortárs írók történeteit. És láttam őt is, a nagybátyáimat is, meg a közvetlen szomszédainkat is szenvedélyesen olvasni és könyveket csereberélni. Nekem pedig az eltelt évtizedek alatt folyamatosan ajánlottak vagy adtak olvasnivalót a – kamaszként egyre fontosabbá váló – kortársak, később a tanáraim, barátaim, kollégáim, majd a Somogyi-könyvtárhoz kötődő szakmai feladataim.
Több mint másfél évtizedes gyermekkönyvtárosi időszakomban – kollégáimmal közösen – arra törekedtünk, hogy létrejöjjön a kapcsolat a gyerekek és az írott szó között. Hallatlanul izgalmas kaland volt. Aztán később, újabb másfél évtizeden át a szegedi ünnepi könyvhetek koordinálójaként számtalan emlékezetes találkozásban volt részem a kortárs magyar irodalom jeles képviselőivel. Sokszorosan szerencsés vagyok ezért.
Magánemberként – először anyaként, majd nagymamaként – varázslatos, összebújós, közös olvasások öröme jutott nekem. Megtapasztaltam, hogy az olvasási kedv ragályos is lehet, és bizony átadható, bár nem érdemes a véletlenre bízni. És lám-lám, mostanra felnőtt nagyfiam gyakran ajánl nekem könyveket, és én örömmel hallgatok rá. Legutóbb az ő inspirálására olvastam el Jaume Cabré Én vétkem című nagyszabású regényét. Nagymamaként megtörténhetett velem, hogy kis unokámmal közös világunkba beköltözött egy újabb mesebeli malac, mégpedig Tóth Krisztina József Attila-díjas író Malac és Liba című gyermekkönyvsorozatából. Van valami titka Tóth Krisztinának, mert a mesehősök kalandjait átszövő humor megkacagtatott éppúgy engem is, mint ahogyan a történettel megajándékozott kicsi lányt. Bevallom, rajongói lettünk a sorozatnak, amelyet Hajba László részletgazdag rajzai tesznek még árnyaltabbá. Ráadás, hogy a könyvek bűbájos versbetéteket is tartalmaznak, amikor is a két főhős, Malac és Liba dalra fakad, hogy nyomatékot adjon érzéseinek. Felbátorodva ezen, mi is megalkottuk a magunk strófáit. Közös művünk kedvenc sora így hangzik: „Milyen jó, hogy néha kicsit bambulok!” Mi tagadás, ha megírtuk, hát el is fújjuk, hogy ne merüljön feledésbe ez a fontos megállapítás! Időközben ugyan az óvodásból kisiskolás lett, és már önállóan is kirándul az írott szó birodalmába, de a közös olvasások szokását máig megtartottuk. Igaz, már a nagyobb lányoknak szóló könyveket véve kézbe, csak úgy, a közös kaland kedvéért. Bízom benne, hogy a téli szünetben újfent lesz rá lehetőségünk.
Tóth Krisztina a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó képviselője. Felnőtteknek írt könyveit közel húsz nyelvre fordították le. 2021-ben ő nyitotta meg Szegeden az ünnepi könyvhetet. A Malac és Liba című könyvsorozat középpontjában lévő két barátról így vall egy vele készült interjúban: Malac és Liba valójában mi magunk vagyunk, az összes kicsinyes hülyeségünkkel és szerethető gyengeségünkkel.
Tóth Krisztina Malac és Liba című gyermekkönyvsorozata a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.
