Comenius: Janua linguarum sive seminarium linguarum et scientiarum omnium, hoc est Compendiosa Latinam, Italicam, Bohemicam et Germanicam linguam una cum scientiarium artiumque omnium fundamentis … comprehensa. Prága, 1716.
„Az iskola valódi célja szerint nem lehet más,
mint az emberiség műhelye s az élet előjátéka,
s itt mindennel foglalkozni kell,
ami az embert emberré teszi.”
(Comenius)
Az itt látható népszerű, világhíres tankönyvet 1628 és 1631 között írta meg a szerzője. Először 1631-ben jelent meg, s egész Európa nagy lelkesedéssel fogadta. A kötet népszerűségét bizonyítja, hogy később több nyelvre – köztük keleti nyelvekre is – lefordították, ami szerzőjének óriási tekintélyt szerzett.
A korai tankönyvek egyik jellemzője, hogy az első kiadásokból nagyon kevés maradt fenn – e tény igaz a „Janua” kiadásaira is. A szerző e művében a tanítás nyelvi módszereit, fontosságát emeli ki. Comeniust Lorántffy Zsuzsanna hívta Sárospatakra, s így a kultúra- és művészetkedvelő fejedelemasszony mindörökre beírta nevét a magyar és európai művelődés történetébe, ugyanis a néhány év (1650–1654), melyet Comenius hazánkban töltött, alapvetően átformálta a hazai kulturális életet.
„Üdvözletünket és kegyünket jelentjük neked a magunk és jeles fiaink nevében. Mi már előtt, föllelkesítve a te neved híre által, melyet magadnak Európa iskolái útján méltóképen szereztél, jóakarattá teltünk el irántad, majd a veled való személyes találkozás és beszélgetés folytán, melynek élvezését a te idejöveteled következtében a kegyes sors nekünk néhány napon keresztül megengedte, még inkább feltámadt bennünk a vágy, hogy veled hosszabb ideig együtt éljünk. Ennek a célja pedig az, hogy nekünk pataki iskolánk reformálásában, amiben az ifjú nemzedék javára és Krisztus anyaszentegyházának üdvére kegyesen és serényen forgolódunk, szent segítségünkre légy, és itt nálunk, a te kitűnő módszerednek, melyet a nemzetek között szétszórva már terjeszteni megkezdettél, teljes rendszerét kidolgozd és előadd. Mivel tudjuk, hogy te, a kortól terhelve szenteled öregségedet a közjóra, nem akarunk téged a poros iskola terhes munkáira elhívni, hanem azt óhajtjuk, hogy a te igazgatásod alatt a mi tudós férfiaink, ennek a mi iskolánknak a jelenlegi és jövendői elöljárói, a rektorok és tanítók abban az óhajtott reformációban, minél előbbre haladjanak és a te utasításod szerint a tanulmányoknak keresett módszere ügyében fáradozva, a csöndes elmének és a jó reménységnek ezzel a törekvésével minél előbb elérhessék. Ha óhajtásunk szerint egy évre azzal a céllal jössz hozzánk, hogy ezeket úgy, amint a kitűnő Idea scholae-ban körvonaloztad, megvalósítjuk, ígérünk és ajánlunk neked tieiddel együtt tisztességes javadalmat, s ha a dolog a terv szerint sikerül, azon fölül még hálás köszönetét…” – írta a fejedelemasszony.
A tankönyveket gyakorlatilag mindennap használták, ezért is fordulhat elő, hogy a „Janua” sárospataki kiadásából már egyetlen sem található meg: a példányok elvesztek, vagy elhasználódtak… A kiadástörténeti kutatások természetesen az átdolgozásokat is számba veszik; az alapkiadásokból pedig kétfélét különböztetnek meg, aszerint, hogyan változott a mű szerkezete, tartalma. Első típusú szövegnek tekinthető az 1631-es lesznói első kiadás, az 1633-ban megjelent gdanski és az 1633-as cseh nyelven megjelent kiadás; második típusú szövegként pedig az 1649-es lesznói, az 1652-es sárospataki s az 1666-os amszterdami kiadást lehet megemlíteni.
Több kiadást maga Comenius gondozott, módosított – ezek között a későbbiek több szempontból is eltérnek pl. az először megjelent lesznóitól. A könyvtár tulajdonában lévő legkorábbi egy 1716-os prágai, amely már több jelentős eltérést mutat: tartalmában, megfogalmazásában egyaránt. A későbbi – még a szerző életében megjelent kiadások esetében – maga Comenius is többször panaszkodott, hogy már egyre kevésbé követi az eredetit, mely „elszakadt a szerzője szemétől” …
Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk, fontos hozzátennünk, hogy a naponta használatos tankönyveknél alapvetően a szöveghasználat praktikusságát tekintve volt egyfajta szabadság – az alapvető tanítási gyakorlat szerint. Comenius tankönyveivel maradandót alkotott, munkáival generációkat indíthatott el a tudomány útján, az oktatás-nevelés során fontosnak tartva a jól megírt tankönyvek szerepét… – amint azt ő maga ki is emelte:
„Könyvek révén sokan lesznek tudóssá az iskolán kívül is, könyvek nélkül viszont senki nem lesz tudós, még az iskolában sem!”
