Dátum/Időpont
2022. 11. 19. szombat
10:00–17:00
Helyszín
Központi könyvtár
Központi könyvtár, Szeged, Dóm tér 1–4.
A fesztivál látogatói a műfaj örökifjú klasszikusai mellett a kortárs irányzatokkal és alkotókkal is megismerkedhetnek. A képregényrajzolókat alkotás közben figyelheti meg az érdeklődő nagyérdemű, sőt, a vállalkozókedvűek ceruzát ragadva társulhatnak az alkotáshoz. A fesztivál idejére a képregénykiadók és -terjesztők is jelen lesznek kínálatukkal, biztosítva az újdonságok megtekintésének és megvásárlásának lehetőségét.
(A plakát Pilcz Roland alkotása)
Küldj digitális üdvözletet!
Készíts olyan fotót, amelyen valamilyen formában megjelenik a KÉPREGÉNY!
Töltsd fel a képet a közösségi oldalaidra a #hellokepregenyfeszt2022 hashtaggel – Játssz és nyerj képregényt!
„Képregényre hangoló” foglalkozások általános és középiskolai osztályoknak 2022. november 17-én (csütörtök) és 18-án (péntek) a Somogyi-könyvtárban és a Stefánia Fiókkönyvtár-klubban
Részletek és előzetes bejelentkezés
ELŐADÁSOK (1. emelet)
10.20–10.30
KÖSZÖNTŐ – Sikaláné Sánta Ildikó, a Somogyi-könyvtár igazgatója
10.30–11.20
Fazekas Attila: Ötven éve a pályán
Életéről, munkásságáról, alkotói módszereiről Kertész Sándor kérdezi a kiváló grafikusművészt
Fazekas Attila a legnagyobb képregényes életművel rendelkező grafikusművész. Több ezer oldal megrajzolója, aki 1972 óta – már ötven éve – mind a mai napig aktív rajzoló. Legendás képregények megalkotása fűződik a nevéhez, amelyek közül ma már több is kincsnek számít a gyűjtők körében.
11.20–12.10
Aleksandar Zograf képregényei
A 14. Szegedi Képregényfesztivál díszvendége a világhírű szerb képregényalkotó, Aleksandar Zograf lesz, aki a délszláv háborúban képregényben tudósított a NATO-bombázásokról, készített képregényt az álom és az ébrenlét határán, akkor frissen megjelent könyveiben pedig saját utazásait rajzolta meg. A fesztiválon egy beszélgetést hallgathatnak meg a művésszel, amelyen Bayer Antal kérdezi majd életpályájáról. Szinkrontolmács: Lepahin Péter
Aleksandar Zograf, valódi nevén Sasa Rakezic 1963-ban született Szerbiában. Eredetileg újságírónak készült, már 17 éves korában jelentek meg cikkei az országos sajtóban. Ezzel párhuzamosan rajzolni is kezdett, és hamarosan felismerte, hogy az általa elképzelt rövid történetek képregényként működnek a legjobban. Az 1990-es évektől kezdve munkái helyet kaptak amerikai és kanadai antológiákban és számos európai magazinban. Határtalan érdeklődésének köszönhetően a legkülönbözőbb témákkal foglalkozik műveiben, amelyek elkészítéséhez dokumentarista igényességgel folytat kutatásokat. Számos alkalommal járt Magyarországon is, ahová mindig szívesen tér vissza. Két önálló kötete jelent meg eddig nálunk (Pszichonauta: látomások a Balkánról, 2006 és Elhasznált világ, 2010), valamint több rövid képregénye a Műútban, a Szépirodalmi Figyelőben, a Papírmoziban és a Csillagszálló antológiában. A budapesti rendezvények után most először látogat el a szegedi képregényfesztiválra, és ebből az alkalomból egy újabb képregényfüzete is megjelenik TV-függők, TV-álmok címen.
Aleksandar Zograf a beszélgetés után 12.10 és 12.40 között, valamint 15.30 és 16.00 között dedikál a Nero Blanco Comix standjánál.
12.10–12.40
Kertész Sándor: Kép-regény-irodalom
Egy félreértésen alapulva évtizedekig hitték Magyarországon, hogy a képregény nem más, mint irodalmi művek képes feldolgozása. De hogy milyen irodalmi művek és hogyan lettek a képes elbeszélési forma alanyai, azt egyrészt a politika, másrészt az alkotók, szerkesztők irodalmi műveltsége is meghatározta.
12.40–13.30
SZÜNET
13.30–14.00
Márok Attila: Hogyan készült a Toldi – A malomkő árnyéka című képregénykötet?
Új digitális 3D-s technológiai lehetőségek az alkotáshoz
Márok Attila a Toldi – A malomkő árnyéka című képregény keletkezéséről:
„Ilosvai Selymes Péter és Arany János költői művei alapján írtam és rajzoltam. Műfaja: történelmi, fantasy noir.
A történet alakítására hatással voltak: Dante Isteni színjátéka, a magyar népmesék, hazai legendáink, néplélektani ismereteink, filmek (pl.: John Ford 1939-es amerikai westernje a Hatosfogat), festmények (pl.: Arnold Böcklin Holtak szigete)”
A kötet borítóján olvasható:
„HA NEM HAGYOD, HOGY ISTEN VEZESSEN,
MAJD VEZETNEK A DÉMONOK.”
Amíg Toldi Miklós sebeket nem szégyellve harcolt az itáliai csatatereken, szerelmét, Rozgonyi Piroskát elragadta a halál. Nagy Lajos király az egykor oly hűen szolgáló Miklóst erőszakos viselkedése miatt száműzi az udvarából. Toldi fájdalma, bűntudata, immár céltalan, elfojtott ereje a sötétséget táplálja, és amikor már „hosszabb és sötétebb az árnyéka”, egy démon megkísérti:
– Keresd meg az alvilág helytartóját, teljesítsd a kérését, és megmentheted szerelmed lelkét a leírhatatlan kínoktól és az örök kárhozattól! Ha megtagadod Uram parancsát, te is együtt szenvedsz a nőddel az idők végezetéig!
Harci játék van Budán, ravatalos-víg torna. A magyar lovagokat egymás után győzi le egy idegen harcos. Nagy Lajos futárt küld az öreg Toldihoz és a segítségét kéri. Toldinak választania kell, hogy elindul Budára az utolsó bajvívására, vagy leereszkedik a „barlang mélyére”, ahol a legsötétebb félelmei várják.
14.00–14.30
Váradi Gábor: Mitologizálódás
A képregényes-mitológiás sorozatot legutóbb még éppen csak bevezettük, és a finnek mitológiájának képregényes vonatkozásaival foglalkoztunk. A finnektől most elbúcsúzunk, majd a kultúra különböző elemeinek – főleg a képregényeknek – mitológiateremtő tulajdonságára koncentrálunk.
14.30–15.30
Frank Zita – Kleinheincz Csilla – Szép Eszter – Szabó Zoltán Ádám: Női képregényhősök, karakterek, szerepek és olvasók – kerekasztal-beszélgetés
Moderátor: Bedekovics Ákos
15.30–16.00
Beszélgetés a Hellboy magyar rajzolójával, László Márkkal
Beszélgetőpartner: Frank Zita, a Vad Virágok Könyvműhely főszerkesztője
A napjainkra nemzetközi ismertséget elért László Márk 1990-ben született, a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnáziumba járt (akkor még Kézműipari Szakközép), majd a MOME animáció szakán BA- (2015) és mesterdiplomázott (2018). A diplomamunkája a később a magyarul, angolul, franciául és spanyolul is megjelent Kisfiú és a szellembohóc (Ghostclown) című képregény volt. Első publikált képregényes munkája Csepella Olivér 2016-ban megjelent Nyugat+Zombikjában volt, ahol ő rajzolta a flashback fejezeteket. 2017-ben Szépirodalmi Figyelő-díjat kapott a Punk című rövid (a Szépirodalmi Figyelőben megjelent) képregényéért. 2020 elején jelentek meg első külföldi munkái, egy rövid történet a Hellboy Winter Specialben a Dark Horse Comicsnál (ami magyarul a Szívesség a fösvénynek címet kapta), majd egy teljes füzetnyi képregény a BOOM! Studios gondozásában, ami a Jim Henson’s The Storyteller: Ghosts címen jelent meg, ezt ő is írta. Azóta kisebb európai képregények rajzolásában vett részt, és a saját munkáin dolgozott. Idén júliusban jelent meg az Egyesült Államokban a Hellboy and the B.P.R.D.: Time is a river című képregénye, amin Mike Mignolával együtt dolgozott. Az amerikai füzet kiegészített, új borítóval ellátott speciális kiadása októberben jelent meg Magyarországon Hellboy Budapesten címmel.
DEDIKÁLÁSOK
A fesztivál alkotói és előadói a helyszínen dedikálják munkáikat. Néhány név a dedikáló vendégek közül:
Aleksandar Zograf (12.10-12.40; 15.30-16.00), Fazekas Attila, Kertész Sándor, László Márk (10.00-12.00), Márok Attila, Pilcz Roland, Váradi Gábor
KIÁLLÍTÁSOK
2022. november 17-től december 17-ig, Somogyi-könyvtár, földszinti kiállítótér
Aleksandar Zograf munkásságának egy rétege
A női képregényalkotók magyar úttörői
A kiállítás anyagai Szabó Zoltán Ádám képregényes szakíró képregénygyűjteményéből és a Somogyi-könyvtár állományából származnak a 14. Szegedi Képregényfesztivál vendégeihez és témáihoz kapcsolódóan.
2022. november 17-től december 17-ig, Somogyi-könyvtár, központi lépcsőház
Fazekas Attila: Képregény-mozaikok
Fazekas Attila a legnagyobb képregényrajzolói életművel rendelkező magyar alkotó. Több ezer oldal képregény, illusztrációk, valamint könyvek címlapjainak megalkotója, aki mind a mai napig aktív rajzoló.
A tárlat az általa rajzolt képregényoldalakból válogat.
2022. november 17-től december 17-ig, Somogyi-könyvtár, alagsori klub
Néhány rajz a Toldi – A malomkő árnyéka című képregényalbumból
Márok Attila képregényrajzoló, reklámgrafikus így vall a közelmúltban megjelent A malomkő árnyéka című képregényalbumáról:
„Több mint 10 éve két rendező versengett az élőszereplős Toldi mozifilm elkészítéséért.
Egyikük Káel Csaba (Bánk Bán c. operafilm) volt. Egy szegedi beszélgetés alkalmával lelkesen mesélte a leendő mozi baljósan izgalmas nyitójelenetét. Sajnos egyikük sem készíthetett filmet a nagy erejű naphérosz történetéből. (Viszont 2022-ben megszületett Jankovics Marcell [1941–2021] és Csákovics Lajos rendezők nagyszerű Toldi animációs filmje!) Nem akartam veszni hagyni a gondolatindító vizuális nyitányt, ezért botor módon, előre megírt forgatókönyv nélkül – Ilosvai Selymes Péter és Arany János költői művei alapján, de azoktól mégis eltérve – 2016-ban elkezdtem megrajzolni a Toldi – A malomkő árnyéka című képregényt. Műfaja – saját meghatározásom szerint – történelmi, fantasy noir. A történet alakítására hatással voltak: Dante Isteni színjátéka, magyar népmesék, hazai legendáink, néplélektani ismereteink, filmek (pl.: John Ford 1939-es amerikai westernje a Hatosfogat), festmények (pl.: Arnold Böcklin Holtak szigete), Ady Endre költői szóhasználata… A kiállítás bemutat néhány rajzot a papirmozi.hu-n megrendelhető képregénykötetből.”
2022. november 17-től december 17-ig, Somogyi-könyvtár, földszinti kiállítótér
Sarlós Endre, Korcsmáros Pál-díjas képregényrajzoló és grafikusra emlékezünk
Sarlós Endre 1938. október 22-én született Szigetváron és haláláig, 2022 júniusáig ott élt. 1962-ben kezdett képregények rajzolásával foglalkozni. Munkái 1965-tól jelentek meg a Tolna megyei Népújságban, 1972-től a Lobogóban, 1974-től a Füles rejtvényújságban, de számos más lapnak is dolgozott.
A rendszerváltást követően ritkultak ugyan az újságos megjelenési lehetőségek, de a Fülesben 1998-ig még tudott publikálni. 2004-ben a Vadzsra kiadónak köszönhetően jelent meg első képregényalbuma, a Szigetvár ostromát feldolgozó történet bővített, kiszínezett változata, amelyből luxuskiadás is készült. 2007-től a Windom kiadó folyamatosan jelenteti meg gyűjtői kiadásban korábbi munkáit, és rendszeresen kap megkeresést magyar történelmi képregények készítésére, illetve lehetőséget a hosszabb ideje asztalfiókjában pihenő munkái megjelentetésére (Elfeledett hősök, 2011; A Trianon-kód, 2014; Mecseki láthatatlanok, 2016). 2019-ben is több Sarlós-képregény és illusztrált történet jelent meg felújított vagy bővített kiadásban, és egy vadonatúj munkája is készült, az Alfabéta-díjra jelölt Seuso mozaik egyik fejezetét rajzolta. 2020-ban munkásságát Korcsmáros-díjjal ismerték el. (forrás: kepregeny.blog.hu)
KÖRKÉRDÉS – Ki a kedvenc képregényhősnőd és miért? Hiteles női képregényhőst/karaktert csak női alkotó tud készíteni? Mit jelent a hiteles női hős? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a képregényekben megjelenő „NŐ”?
Aleksandar Zograf
Mindig is szerettem az E. C. Segar által készített eredeti Popeye-képregényeket, így azt hiszem, az egyik női karakter, akit azonnal választanék, Olive Oyl lenne. Amikor Segar 1919-ben elindította a Thimble Theatre nevű képregényét, Olive Oyl volt a főszereplő, és nem Popeye, aki csak 1929-ben vette át a főszerepet szegény Olive Oyl-től! Egyébként Segar képregénye eredetileg eléggé titokzatos és sejtelmes volt, és a korai Olive Oyl aligha volt „hősnő”, inkább zavarodott, sőt, hisztérikus volt, és a közízlés szerint semmiképpen sem volt „csinos”. Mégis van valami sajátos és felismerhető a megjelenésében, így nem meglepő, hogy a Moschino parfüm csomagolását is Olive Oyl formájára alkották meg.
László Márk
A kedvenc „képregényhősnőm” Enid és Rebecca, Daniel Clowes „Ghostworld” című képregényéből, mert egyszerre egyszerűek és összetettek, tehát nagyon emberiek, és nem mellesleg ellenkező neműként is nagyon könnyű azonosulni velük.
Ez azt hiszem válasz a következő kérdésre is: hiteles női képregényhőst alkotni ugyanolyan „feladat”, mint hiteles férfi, kutya, macska, robot, szörny, vagy bármilyen más karaktert alkotni, nem kell hozzá nőnek lenni, ahogy férfinak sem, kutyának sem, macskának, robotnak, vagy szörnynek sem ahhoz, hogy a felsorolt karakterek bármelyikét is hitelesen megalkossuk. Én személy szerint nem szeretem meghatározni, hogy mit jelent egy hiteles női hős, mert elsősorban nem nemi identitásuk szerint gondolok a karakterekre, egy „hős” vagy szereplő ugyanúgy hiteles vagy hiteltelen tud lenni számomra a nemétől függetlenül, a lényeg hogy jól legyen megírva, ez a jól megírtság pedig rengeteg különböző tényezőből összeálló valami, ami mindig függ az adott mű műfajától, hangulatától, stb.
Az utolsó kérdésre pedig a válaszom: mindig legyen hatalmas melle!!! (viccelek, szerintem ez is attól függ, mit akar az alkotó. Helena a Garfieldből, Mary Jane a Pókemberből, vagy a csajok a Love and Rockets-ből a hitelesebb karakterek? Szerintem a maga nemében mind az, és mind teljesen más attribútumokkal vannak felruházva, szóval erre a kérdésre szerintem nincs jó válasz).
Vörös Édua
Egyik nagy kedvencem Lina Inverse a The Slayers című japán képregényből, illetve rajzfilmből. Vagány, nem szorul segítségre, és bár jószívű, észreveszi, ha ezzel vissza akarnak élni, és bepancsol, ha kell. Nem vacillál minden apróságon, hogy most helyesen cselekedett-e, megbánja-e később, amit tett, ahogy él, beleveti magát a dogokba… tehát teljesen az ellentétem.
A másik egy magyar hölgy, idén végre kiadtak egy gyűjteményt a stripjeiből: Jucika. Bár ő nem fantasy világból való, ő is ugyanolyan talpraesett, találékony, mint Lina, csak neki egy realistább világban kell megállnia a helyét, ahol nem vághat a szemtelenkedőhöz egy tűzgömböt, hanem csak egy virágvázát.
Számomra mindkét karakter hiteles, és mindkettőjüknek férfi az alkotója (Hajime Kanzaka és Pusztai Pál). Lina még csak nincs is túlszexualizálva, inkább a cukiság felé hajlik (ami egy japán képregénynél, ráadásul a fantasy műfajban meglehetősen szokatlan). Igaz, Jucikában is megvan a cukiságfaktor, bár őt elég gyakran láthatjuk indokolatlanul lenge öltözékekben. De ezt a kérdést nem igazán értem, hiszen megfigyeléssel, empátiával és humorérzékkel férfi is tud hiteles női, valamint nő is tud hiteles férfikaraktert alkotni. Bár úgy gondolom, ez attól is függ, az alkotó milyen közegből jött, milyen személyiségű embereket látott maga körül.
Megemlíteném még Sarah Andersen, valamint Cassandra Calin önmagáról alkotott, leginkább ironikus képregényeit… na, ezek azok, amilyeneket férfi alkotó nem fog nőről rajzolni: ahogy poénkodnak az intim szférájukkal, a saját gondolataikkal, az apró-cseprő problémákról (pl a mindenhová felragadó kihullott hajszál, a gonosz méh, borotválást megúszó szőrszál a lábszáron, amit nyilván MINDENKI ÉSZRE FOG VENNI!!!). Bár ezek más típusú képregények, más karakterekkel, ebből is látszik, milyen színes a paletta, hányféle hiteles női karaktert lehet alkotni.
Megemlíteném a másik oldalt is. Lehet, hogy most fejemet veszik, de azért kimondom: a Sailor Moon karakterei borzasztóan egy kaptafára mennek. Bár imádom azt a képregényt és Naoko Takeuchi csipke finomságú grafikáit, azért eléggé egyformák a szereplői, sőt, egy idő után a főszereplőn kívül el is sikkad az összes. No, az ő karakterei nem igazán hitelesek számomra, se a nők, se a férfiak. Szép a mese, meg a látvány, de ennyi. Akár negyedannyi szereplővel is működne a történet. Ja, igen, és Naoko Takeuchi nő…
Szebeni Péter (5Panels)
Ha olyan tinikori virtuális szerelmek jutnak eszembe, akkor vagy Lara Croftot, vagy a Felicia Hardyt, a Fekete Macskát mondanám. De belegondolva ők azért nem igazán azok a fajta karakterek, akik igazán összetettek, hitelesek lennének. Habár Lara azért igen sok női geeknek is példaképe (pl. feleségemnek is).
Most éppen Hayao Miyazaki-tól olvasom a Nausicaä manga változatát, amiből nagy sikerű animációs filmje is készült, és úgy érzem az abban ábrázolt női hős azért már sokkal közelebb áll jelenlegi olvasói ízlésemhez, mivel elsősorban nem a megjelenése, kihívó viselkedése, hanem kiemelkedő tettei határozzák meg. Azt hiszem most éppen ő a kedvenc. 🙂
Alapvetően úgy érzem, a női alkotók nagyon feltörtek az utóbbi évtizedekben, és olyan új színt vittek a képregény világába, ami nagyon felrázza azt, és nagyon szeretem sok női alkotó képregényeit. Nimona, Lumberjanes, Anya’s Ghost, Giant Days, magyar művészektől a Cupido, Vízitündér és még sokáig sorolhatnám, szerintem mind kiváló képregények.
Ettől függetlenül nem mondanám, hogy csak nő tudna jól írni nőt. Ott van rögtön a fent említett Miyazaki, akinek sokszor vannak női főszereplői.
Egyszerűen a nyugati képregény gyártásban, ott is főleg a szuperhős képregényekben volt sokáig rosszul ábrázolva a női karakterek többsége, mivel csak az határozta meg őket, hogyan viszonyulnak hozzájuk a férfi hősök és férfi olvasók. De szerencsére ez a tendencia már ott is kezd véget érni, és kezdenek a női karakterek valódi karakterré válni, kiszolgáló személyzet helyett. A szerzői vonalon pedig szerintem mindig is kicsit jobb volt a helyzet.
Mit jelent a hiteles női hős?
Szerintem nem igazán kell ilyet mondani, hogy a hiteles női hős. Szerintem egyszerűen csak hiteles hős kell, aki nő vagy férfi, és ne az legyen elsősorban az attribútuma, hogy milyen nemű. Mármint szerintem pont azért volt sokáig bukta a szuperhős képregények nőábrázolása, mert ha férfi hőst írtak, akkor egyszerűen csak hőst írtak, történettel, élettel stb. Aztán mindig ezek mellé csak úgy bejött a „nő”. Hogy érthetően fogalmazzak, nézzük meg pl. az Avangers-t (most az egyszerűség kedvéért a filmre gondolok), csupa egyedi karakter egyedi történettel, képességekkel stb, és bónuszként egy Fekete Özvegy, akiről szó szerint csak annyit tudunk, hogy ő a nő a csapatban. Szóval szerintem egyszerűen csak legyenek hiteles emberek, nők és férfiak.
Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a képregényben megjelenő „NŐ”?
Akármilyennel.
A valóságban is mind nők, mind férfiak rendelkeznek egy rakás tulajdonsággal. Szerintem a szuperhős képregények női ábrázolása sem azért volt rossz, mert voltak benne mind megjelenésre, mind viselkedésre szexi nők. Azért volt rossz, mert minden nő ilyen volt.
Legyenek változatosak, mint a férfi karakterek. Másfelől számomra nem arról szól a képregény (vagy bármilyen mű) olvasása, hogy olyan nőről akarok olvasni, akit akár személyisége, akár megjelenése miatt vonzónak találok. Ahhoz vannak konkrét elképzeléseim, feleségül is vettem, de a történetekben bármilyen főszereplő lehet hiteles, vagy szórakoztató.
Márok Attila
Ki a kedvenc képregényhősnőd és miért?
Jean-Pierre Gibrat Le vol du corbeau című képregény-sorozatának egyik főszereplője Jeanne. (Gibrat egyébként a kötet írója és rajzolója is egyben.)
Jeanne-nak nincsenek szuperképességei. Az 1944-ben, Franciaországban a német megszállás idején játszódó történetben egy talpraesett, bátor, nagylelkű mégis sebezhető karakter.
Egy igazi élettel teli francia nő, ceruzával finoman megrajzolva és gouache technikával frissen, lazúrosan kifestve. Első látásra beleszerettem! 🙂
Hiteles női képregényhőst/karaktert csak női alkotó tud készíteni?
Nem. Példa erre az általam említett Jean-Pierre Gibrat is.
Mit jelent a hiteles női hős? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a képregényekben megjelenő „NŐ”?
A tulajdonságok mindig a történet által és többi szereplő motivációiból adódó konfliktusai alapján értelmezhetők. Bármilyen tulajdonsággal fel lehet ruházva, és azok gellert is kaphatnak, mert ember. Az a kérdés, mit és miért cselekszik.
Csörnyei Márk
Ki a kedvenc képregényhősnőd és miért?
Wonder Woman. Lehet, hogy klisés, de nem véletlenül az egyik legnépszerűbb képregényhős. Szerintem remekül képviseli az erős nőket, még ha a megjelenése kissé túl is van szexualizálva.
Hiteles női képregényhőst/karaktert csak női alkotó tud készíteni?
Kitalálni, megtervezni szerintem nem feltétlenül, de a karakter motivációiban, viselkedésében, más karakterekkel való kommunikációjában sokszor feltűnő lehet, ha csak pasik írták.
Mit jelent a hiteles női hős?
A hitelesség számomra azt jelenti, hogy a képregényben történő nem mindennapi szituációk ellenére is átjön az, hogy a karakter személyisége akár a valóságban is létezhetne. Persze ez nem csak a női karakterekre igaz.
Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a képregényekben megjelenő „NŐ”?
Ez függ attól, hogy milyen képregényekről beszélünk, de én szeretem, amikor a női karakterek szembeszállnak a normával, és felrúgják az elvárásokat, amiket a társadalom támaszt eléjük.
Pádár Ádám (5Panels)
Ki a kedvenc képregényhősnőd és miért?
Elsa Bloodstone. Nem nagyon szoktam kedvenceket választani, inkább azt mondom, az ő karaktere szimpatikus. A Marvel szörnyvadásza, nemrég szerepelt a Werewolf by Nightban is, karizmatikus, szimpi. Tetszik a háttérsztorija.
Hiteles női képregényhőst/karaktert csak női alkotó tud készíteni?
Nem.
Mit jelent a hiteles női hős?
Nem tudom. Nem teszek különbséget karakterek hitelessége közt a nemük szerint.
Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a képregényben megjelenő „NŐ”?
Amilyennel az alkotója szeretné hogy rendelkezzen.
Nemes Annamária
A kedvenc képregény-, regény-, film- vagy bármilyen hősöknél azt vettem észre, hogy mindenkinek vagy egy típusa, és azokat a szereplőket részesíti előnyben, akik ebbe a kategóriába beleesnek.
Nekem inkább a férfi szereplők szokták elnyerni a tetszésemet, azon belül is azok a szereplők, akik ártatlannak tűnnek, de felsejlik, hogy van valamilyen sötét múltjuk vagy valami misztikum körülöttük. Ilyen pl. Quifrey a Witch Hat Atelierből, Elodin a Királygyilkos krónikából vagy Xie Lian az Égi hivatalnok áldásából. De persze azok a szereplők, akik kívül zordak, belül pedig mégis vannak érzéseik, ők is nagy kedvencek szoktak lenni – mint Geralt a Witcherből, Thorn a Tükörjáró könyvekből, vagy Cedrynnon a Hart, NO! képregényből (köhömm, önreklám, igen).
Egy történetben általában mindenféle nemű szereplők megjelennek, miközben általában csak egyikhez tartozik az alkotó, tehát jó esetben mindegy, hogy milyen nemű az alkotó, az ellenkező nemű karakterei lehetnek attól még teljesen jól kidolgozottak.
„Csajos” képregényt elég ritkán olvasok, viszont szimpatikus női
karakterekkel Brandon Sanderson vagy Christelle Dabos könyveiben találkoztam legutóbb. Az Elantrisban bár persze Raóden herceg volt a kedvencem, de meg is lepődtem, hogy Saréné hercegnővel mennyire együtt tudtam érezni a történet elejétől a végéig.
Szép Eszter
Ki a kedvenc képregényhősnőd és miért?
Ritkán gondolok a képregényekre a hősök szempontjából, számomra az, hogy milyen a történet, vagy hogyan van megteremtve a világ a papíron, meghatározóbbak, mint a főszereplők. Szeretem Mariko Tamaki és Jillian Tamaki This One Summerjét, amely egy végtelennek tűnő nyári szünet története egy kiskamasz és egy nagykamasz lány szempontjából. De talán legjobban Lynda Barry Lyndáját szeretem: a saját traumatikus gyerekkorát feldolgozó képregényekben sokszor egyszerre rajzolja magát gyerekként és felnőttként, naivként és tapasztaltként, kislányként és valamilyen állatként.
Hiteles női képregényhőst/karaktert csak női alkotó tud készíteni?
Nem. Hiteles és sablonos női karaktert is mindkét nem tud írni/rajzolni.
Mit jelent a hiteles női hős?
Én is pont ezt akartam kérdezni az előző kérdés kapcsán. A női hős ugyanattól hiteles, mint a férfi hős. A hitelességnek szerintem két része van, vizsgálhatjuk a karakter belső működése szempontjából: legyen motivációja, jelleme, döntései és azoknak legyenek reális következményei. Ugyanakkor a hitelesség része az, hogy a karakter hihetően és autentikusan mozogjon a társadalomban: legyenek körülötte emberek, legyenek kapcsolatai, legyen munkahelye, problémái, örömei, legyenek szokásai. Erről szól a Bechdel-teszt is, amelyen sok képregény nem megy át. A Bechdel teszt keretében három kérdést teszünk fel: van-e a történetben kettő névvel rendelkező női karakter? Beszél-e a két karakter egymással? Másról beszélnek-e, mint a férfiak? A mainstream képregény (és film) történetében a női karakterek esetében sokszor sem a társadalmi, sem az egyéni hitelesség szempontjai sincsenek kidolgozva, így lesz valamilyen papírmasé dekoratív díszletelem a női karakter. Örömteli, hogy sok kivételt is fel tudunk sorolni, és ezek közül a jó példák közül egyre több magyarul is elérhető vagy magyar alkotók készítik őket. Ajánlom ebből a szempontból többek között Koska Zoltán munkáit, a Q képregényújságot, vagy a Kate Kelly-t.
Pilcz Roland
Ki a kedvenc képregényhősnőd és miért?
Modesty Blaise, mondjuk. Amellet, hogy egy kemény nő, egyrészt teljesen emberi, a maga sebezhetőségével, és esendőségével, másrészt okkal az, aki, mert a történetből kiderül hányattatott sorsa. Tulajdonképpen egy James Bond antitézis, ahol Willie, a némileg Bond-szerű férfi karakter a végsőkig tiszteli és követi Modesty-t, és ezzel lesz a kapcsolatuk érdekes, „háromdimenziós”.
Hiteles női képregényhőst/karaktert csak női alkotó tud
készíteni?
Természetesen nem. Elsősorban is emberek vagyunk, és másod-, huszadsorban nők, férfiak, feketék, fehérek, ilyenek, vagy olyanok. Persze egy jó író leginkább arról tud írni, amit ismer, de sok esetben egy külső szemlélő könnyebben fest objektív képet, mint a közvetlen tapasztaló.
Mit jelent a hiteles női hős?
Ilyen szempontból ugyancsak nehéz női, vagy férfi hősökről beszélni. Hiteles a hős, karakter, fiktív szereplő, aki emberi, aki az adott szituációkra olyan módon tud reagálni, amit megkövetel a logika, ami a saját karakterisztikájából, személyiségéből, múltjából következik.
Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a képregényekben megjelenő
„NŐ”?
Bár önismétlés: Emberiekkel. Már persze, ha emberről beszélünk… Bármilyen tulajdonsága lehet, ha azt megformálója képes hitelesen tálalni. Manapság divatos erős női karakterekről beszélni, de minél többet beszélünk erről, annál inkább elsikkad a lényegi tartalom. Úgy látom, hogy ha egy szerző nem ideológiai harci bábként tekint a figuráira, akkor jobb esélyekkel lép a valós karakterábrázolás útjára.
Patyerek Csaba (Black Village Comics)
Ki a kedvenc képregényhősnőd és miért?
Mostanában szívesen újraolvasom a Semices X-Men számokat. Vihar nagyon jól eltalált és felépített karakter. Nem véletlenül kapott már akkor is akkora reflektorfényt. Egyértelműen dobogós nálam. Marc Silvestri által megrajzolt Pszichét szintén nagyon szeretem.
Hiteles női képregényhőst/karaktert csak női alkotó tud készíteni?
Véleményem szerint nem. Bizonyára más-más dolgot tart fontosnak kiemelni egy férfi és egy női író, képregényalkotó, de ezzel nincs is semmi baj.
Mit jelent a hiteles női hős? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a képregényekben megjelenő „NŐ”?
Hitelesség alatt én azt érteném, hogy el tudjam hinni, hogy akár a való életben is létezhet egy hasonló karakter. Elfogult X-Men rajongó vagyok, így az ott ábrázolt szereplőket nagyon szeretem. Változatos háttértörténettel rendelkeznek, életszerű karaktereket alkottak. Fontosnak tartom, hogy ne olyan legyen a női figura, akit folyton meg kell menteni, akinek más dolga sincs, üres és feledhető. Legyen fontos, legyen érdekes, legyen egyéniség.
Mint Aiko. 😅🙂
Kovács Viktória
Ki a kedvenc képregényhősnőd és miért?
Ez egy nagyon nehéz kérdés. Engem jobban vonz a keleti képregénystílus. Ott is inkább a mitikus/fantasy, kevésbé szokványos stílusok érdekelnek.
Természetesen kedvenc női karakterem van, de egyikük sem kimondottan hős, viszont a jó oldalt segíti. (Balsa Yonsa, Boa Hancock)
Hiteles női képregényhőst/karaktert csak női alkotó tud készíteni?
Én úgy gondolom, hogy nem.
Mit jelent a hiteles női hős?
Magabiztos, de nem fél segítséget kérni.
Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a képregényekben megjelenő „NŐ”?
Ez az alkotótól függ.
Kiss Judit (5Panels)
Ki a kedvenc képregényhősnőd és miért?
Hermes, FF, Jolyne a Jojo’s Bizarre Adventure sorozatból (Stone Ocean). Mindhárman egyediek, érdekesek, teljesen különböző karakterek saját motivációikkal, erősségeikkel és hülyeségeikkel együtt (amitől számomra különösen emberivé és szerethetővé válnak).
Hiteles női képregényhőst/karaktert csak női alkotó tud készíteni?
Nem. Csak annyit kell tennie bárkinek, hogy hiteles karaktert ír egyedi motivációval, erősségekkel, gyengeségekkel, furcsaságokkal – és mindezt nemtől függetlenül.
Egyszer olvastam, hogy akiknek nehezen mennek női szereplők, annyit kell tenniük, hogy mindenkit férfiként kezelnek, majd a sztori megírása után kisorsolják, hogy ki milyen nemű legyen. Szerintem nagyon hasznos tanács. 🙂
Mit jelent a hiteles női hős? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a képregényekben megjelenő „NŐ”?
Bármilyen nem végtelen potenciállal rendelkezik, végtelen fajta történet elmeséléséhez, és amikor nem próbáljuk az emberiséget nemek alapján sztereotipizálni, sokkal érdekesebb történetek születhetnek. :3
Füle Zoltán (Doro Comics)
A modern kor női hősei általában egyedülálló, sokszor magányos, ambiciózus nők, akiknek nincs szükségük társra, mert egyedül is remekül megvannak. A jövőbeli terveikben nem szerepel a család, a férj, a gyerek. Ők nem a klasszikus értelemben vett igazi hősök, mert az igazi hős az, akinek a saját életén kívül is van vesztenivalója. Olyan ember, aki mások miatt él. Bátor, de nem azért mert nem fél, hanem mert leküzdi félelmét és annak ellenére is kiáll, hogy tudja mi mindent veszíthet a puszta életén kívül. Ezért…
Számunkra az ideális női hős Sarah Connor.
Sarah Connor egy anya, aki haláláig hűséges gyermeke apjához. Önös érdekei elé tudja helyezni az emberiség jövőjét és megfelelő hátteret biztosít fiának ahhoz, hogy jövőbeli küldetését el tudja végezni. Sokszorosan túllépett a komfortzónája határain és a kényelmes polgári életét hátrahagyva egy magasztosabb cél érdekében mindent hajlandó feláldozni. A hite töretlen, egy percig sem kételkedik. Sara nem rendelkezik szupererővel és ez a valódi erejének titka. Saját sebezhetősége és esendőségének tudata acélozza meg akaratát és teszi őt mindenkinél ádázabb ellenféllé. Szerencsére a mi oldalunkon áll! Ha nem így lenne, nagy bajban lennénk!
A hiteles karakterek neme ugyanúgy lényegtelen, mint azoké, akik megalkotják azt. A hitelesség sok komponensből álló, bonyolult alkotói folyamat eredménye. Függ a történet időben és térben való elhelyezkedésétől, a többi karakter viszonyulásától a főhőshöz. Azon világ szabályai, törvényszerűségei, amiben játszódik a történet, ugyancsak fontosak. Nincs klasszikus recept. Vannak ugyan sablonok, amik alapján össze állítható egy sztori hiteles karakterekkel, de azokat a történeteket ezerszer láttuk, hallottuk. A lényeg, hogy nem lesz hitelesebb vagy hiteltelenebb egy sztori csak azért, mert az alkotó nem rendelkezik közvetlen tapasztalattal a főhős genderét tekintve. A fantázia minden falat ledönt, hogy romjaiból valami szebbet, értékesebbet hozzon létre.
VENDÉGEINK
Aleksandar Zograf, Balogh Gergő, Csörnyei Márk, Fazekas Attila, Fekete Dani, Füle Zoltán, Kasza Magdolna, Kiss Judit, Koska Zoltán, Kovács Viktória, László Márk, Linka Szabolcs, Márok Attila, Nemes Annamária, Pádár Ádám, Parázsó Mihály, Patyerek Csaba, Pilcz Roland, Szalay Ignác, Szebeni Péter, Vabrik Darina, Vörös Édua, az X-Embörök alkotói gárdája
KÍNÁLATUKKAL JELEN LÉVŐ KIADÓK
5Panels – Anagram Comics – Ciceró Könyvstúdió – Comicsmania – Dave’s Comic Shop – FrikeComics – Képregényáruház – Kingpin – My Comic Center – Nero Blanco Comix – Panel Kalandor – Pesti Könyv Kiadó – Vad Virágok Könyvműhely
KIADÓI ÚJDONSÁGOK
García! 3 (Vad Virágok Könyvműhely)
Snoopy gyűjtemény 1. (Vad Virágok Könyvműhely)
Marvel Szuperhősök kalandjai 3. (Vad Virágok Könyvműhely)
Fantasztikus Négyes #6 (Frike Comics)
Az Ördög Jobb és Bal Keze: New Orleans-i Kaland (Frike Comics)
Vörös Vonat (Comicsmania)
Paper Girls – Újságoslányok 4. (Ciceró Könyvstúdió)
Lucky Luke 46. – Az előadás (Pesti Könyv Kiadó)
Hihetetlen Pókember (Kingpin)
Marvel+ (Kingpin)
DC Univerzum (Kingpin)
Marvel albumok (Kingpin)
Dorian Gray arcképe (Nero Blanco Comix)
Aleksandar Zograf: TV-függők, TV-álmok (Nero Blanco Comix)
Rémképmesék (5Panels)
JÁTÉKOK, KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK
Gyógyító druida kerestetik!
11.00–13.00 – helyszín: Gyermekkönyvtár
Nem elég, hogy a rómaiak már elfoglalták majdnem az egész tündöklő Lutétiát, de még a rettegett fertőző betegség, a csuklix is terjed a városban. Sőt, már a Könyves birodalom őrzői is elkapták, elszabadult egy újabb fertőző betegség!
Keressük azokat a druidákat és segítőiket, akik nem riadnak vissza a kihívásoktól, készek latintalanítani a várost, szívesen dolgoznak csapatban, akár egy rebellis állatfalkával együtt!
A szegedi Alliance Française és a Móra Könyvkiadó szervezésében
WORKSHOP
13.30–15.30 – helyszín: 3. emelet (Digitális labor)
Idén első alkalommal a Képregényfesztiválon! Találkozz kedvenc alkotóiddal és készíts velük együtt képregényt! Próbáld ki milyen hagyományos és digitális eszközökkel karaktert tervezni!
Akikkel rajzolhatsz:
Nemes Annamária (Aventisz) 13.30–14.00
Pilcz Roland 14.00–15.00
Vörös Édua 15.00–15.30
Idei téma: Női képregényhősök – karakterek
A rajzoláshoz az eszközöket a könyvtár biztosítja!
Az idei esztendő újdonsága az óriás, képregényes társasjáték.
Gyertek és próbáljátok ki baráti társasággal, vagy akár egyedül is!
10.00–17.00 – helyszín: földszint
Lehet kevés az időd, vagy akár túl sok is, a társasjáték menetidejét hozzád igazítjuk. Az óriási méretű társasjátékhoz óriási méretű dobókockák, óriási kártyalapok és óriási qr-kódok vannak. Játsszatok velünk, de vigyázzatok, csak akkor léphettek tovább, ha tudjátok a helyes választ!
Grafika: Pilcz Roland szerző, grafikus, a Kalyber Joe és az YKX című képregénysorozatok alkotója”
10.00-tól – helyszín: földszint
PanoptikumArt.com Brand Szobrász Studio Szelfi pontjai
Játékos totó
A Képregényfesztivál alatt a programhoz kapcsolódóan látogatóinknak játékos totó megoldására lesz lehetőségük.
A helyes megfejtők között értékes képregényes ajándékcsomagokat sorsolunk ki.
Kategóriák:
