Dátum/Időpont
2023. 09. 07. csütörtök – 2023. 10. 25. szerda
Nyitvatartási időben
Helyszín
Központi könyvtár
Központi könyvtár, Szeged, Dóm tér 1–4.
A bibliotéka elsősorban régikönyves állományának köteteiből válogatva a magyar felvilágosodás egyik legnagyobb költőjére, annak munkásságára emlékezik.
A tárlat a 3. emeleten tekinthető meg.
Csokonai Vitéz Mihály (1773 – 1805) az idén 250 éve, hogy meglátta e napvilágot Debrecenben.
A magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb költője volt ő, a 18-19. század sokoldalú gondolkodója, aki a kor irodalmi műveltségéről, gondolkodásáról, politikájáról lenyűgöző tudásról tett tanúságot.
A Debreceni Református Kollégium diákjaként tett szert széles körű műveltségre, és már kamaszkorától nagy költőként tartották számon.
Később már a Kollégium tanáraként, bár diákjai szerették, korát meghaladó pedagógiai módszerei miatt rossz szemmel néztek rá és elbocsátották. Sárospatakon rövid ideig jogot hallgatott, de sosem szerzett oklevelet. 1796 őszén Pozsonyba érkezett, ahol verses újságját, a Diétai Magyar Múzsát indította el, majd anyagi támogatás hiányában 1797-ben Komáromba utazott, ahol Nyájas Múzsa címen tervezett folyóirat-kiadást. Pártfogókra viszont itt sem lelt. Egy rövid időre Csurgón kapott helyettes tanári állást, és a rendezettebb körülmények termékennyé is tették az időszakot. 1800-ban, gyalog indult haza Debrecenbe.
A nélkülöző, súlyosan elszegényedett költő több civil állásra is jelentkezett, ám terveit nem tudta megvalósítani. Az 1802-es debreceni tűzvészben leégett házuk szinte földönfutóvá tette. 1805-ben Nagyváradra utazott, ahol Rhédey Lajos gróf feleségének temetésén vett részt, és maga olvasta fel Halotti versek című költeményét. Feltehetőleg ekkor hűlt meg, majd kapott tüdőgyulladást, amibe később belehalt.
A stílusszintézis, melyet Csokonai költészete jelent, egyedülálló a maga korában. A különböző stílusirányzatok széles eszköztára, és a lírai műfajok sokasága is jellemezte költészetét. Korának szinte minden irányzatához és műfajához kapcsolódott. Klasszicista gondolati ódái éppoly maradandóak, mint szentimentalista elégiái. Rendkívüli tehetségről tanúskodnak a népiesség jegyeit mutató helyzetdalai és rokokó szerelmi dalai. Lírája mellett jelentősnek mondhatók vígeposzai és drámái is …
A 250 éve született Csokonai Vitéz Mihály tiszteletére alkalmi bélyeg is készült 2023-ban, Budapesten.
A tárlaton megjelennek olyan tudományos szakkönyvek is, amelyek a Debreceni Református Kollégium tanárai „tollából” származnak – utalás olyan tudós életutakra, amelyek mind nagy hatással voltak Csokonaira.
Budai Ézsaiás: Régi tudós világ históriája, mellybenn a’ könyvnyomtatás feltalálásáig élt mindenféle tudósoknak, főképpen pedig a görög és deák íróknak élete, munkái, érdemei, és a tudományoknak akkori állapotja rendbeszedve előadódnak …
Debreczen: Szigethy Mihály, 1802.
A szerző, Budai Ézsaiás (1766–1841.) a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, hittudós, író, történész, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A debreceni főiskolán a történelem, görög és római irodalom, majd pedig a hittudomány tanára lett. Az egyik legjelentősebb munkája a „régi tudós világ históriáját” eleveníti fel, emléket állítva az antik szerzőknek.
Weszprémi István pedig az, aki a debreceni tudósok társaságban, Hatvaninak, Maróthinak és társainak méltó partnere volt tudományos szinten. Bizonyos fokig még talán fölöttük is állt … – A szérumterápia egyik őseként emlegeti általában a nemzetközi irodalom, hiszen 1742-ben a pestis elleni oltásról jelent meg könyve Londonban. A legfontosabb munkája természetesen a négykötetes, és mindmáig legteljesebb magyar orvoséletrajzi lexikon, ami a kutatók, a történészek számára mind a mai napig nélkülözhetetlen kézikönyv.
A magyar tudománytörténet egyik legismertebb vállalkozása Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály Magyar füvészkönyve (Debrecen: Csáthy György, 1807).
Fazekas a természetrajz tudósa volt. Saját birtokán – amelyet okos gazdálkodással egyre nagyobbított – kísérletezte ki az okszerű gazdálkodást, figyelte a növények természetét. Sógorával, Diószegi Sámuellel együtt írta meg a Magyar füvészkönyvet, amely Linné növénytani rendszerét vette alapul s fogadtatta el Magyarországon.
Ez a könyv teremtett rendet a növénynevek hazai zűrzavarában. Sajnos eleinte közönségsikere alig-alig volt, mivel a maradi gazdák idegenkedtek attól, hogy könyvből vessenek-arassanak… Gyanakodva szemlélték a tudományosan megalapozott mezőgazdálkodást. Szakmai körökben azonban nagy tekintélyt vívott ki magának a kötet, a Helytartótanács is dicsérő okirattal tüntette ki.
Fazekas Mihály és Diószeghy Sámuel munkássága nagy hatást gyakorolt Csokonai megközelítésére, nem véletlenül írja Németh László is a következőket:
„Az ő költőlexikona óriási füvészkönyv, ahol a növénycsaládok közt az istenek és szavak családjai, a költő géniuszok, sőt még a Schulzer esztétikája is helyet kapnak. Csokonainál az ismeret-, sőt az adatgyűjtés is a szétáradó világszeretet eszköze. Ez a világszeretet veszi el az ő adatai lexikon ízét. Ez a tárgyat kereső gyöngédség az enyv, amely a legemésztetlenebbnek tűnő kultúraelemet is beragasztja a képzelet teremtményei közé.”
(Németh László: Csokonai és a botanika)
Kategóriák:
