Dátum/Időpont
2023. 11. 06. hétfő
17:00–18:30
Helyszín
Központi könyvtár
Központi könyvtár, Szeged, Dóm tér 1–4.
SZÍNHÁZ ÉS SZÍNÉSZEI
A filmet Bubryák István mutatja be az 1. emeleti közösségi térben.
„Komédiás! Fogadd el, mit sorsod kínál!” – Csizmadia László műsora
Operett minden mennyiségben!
Émile Zola: J’accuse! Vádat emelek! Vádat emelek az operett ellen. Vádat emelek, mert az operett dicsfénnyel övezi a bárgyúságot, erkölcstelenségre csábít és a közönséget bűnös módon eltávolítja a komoly művészettől. Épp ezért nyakon kell csípni a súgólyuk mögött és megfojtani, mint egy gonosz állatot!
Műsorvezető (nő): Oh, monsieur Zola! Ugye, ezt nem gondolja komolyan? Nézze, monsieur Zola! Ez a szegény műfaj már évtizedek óta a boszorkányperek sorának van a középpontjában, mint fővádlott. És mégis… A közönség mindig védeni próbálja, mindig harcias szeretettel áll ki mellette. Talán ez számít súlyosbító körülménynek?
Émile Zola: Ez épp azt bizonyítja, hogy hatalmában áll a rontás, bűbája megigézi a lelkeket. Tűzre vele! Az operett pestis, terjedésének megakadályozására hatósági rendszabályokat kell hozni! Pimasz szentségtörő! Csőcselékművészet! Canaillenkunst!
Műsorvezető(nő): Persze, persze! Nem tudják önök, hogy hová tegyék! Az arisztokráciának túl plebejusszagú, a liberális demokráciának pedig „elhalásra ítélt polgári csökevény”. Pedig, higgye el, már évezredekkel ezelőtt is volt operett, csak nem így hívták. Szülője pedig a tömegóhaj, amely minden korban létrehozta ezt a műfajt. Ez volt a zenés-táncos népkomédia, a jóformán irodalommentes, néha csupán rögtönzött szövegű, csak színházi hatáseszközökkel dolgozó örök könnyű műfaj. Mindegyiken felfedezhetők az ősi ismertetőjegyek, a mimus, a comedia dell’arte és a vaudevill jó hagyományai és alig találni olyat, amelyik ne tükrözne valami egészséges életszemléletet.
Émile Zola: Ugyan kérem! Az igazmondó plebejus népkomédia kései gyereke lett az operett. Elkényeztették és széplánykodni kezdett. Illatszerekkel locsolta be magát, pikáns ruhákba öltözött, leszokott az igazmondásról, és megtanult a kitartójának hízelegni. Képzeletbeli birodalom teremtődött, az ú.n. operettvilág. Afféle sziruppal-limonádéval folyó Kánaán, ahol a gazdag mágnások kebelében mézeskalácsszív dobog, ahol a gazdag, de aranyszívű grófkisasszony mindenáron férjhez akar menni a szegény, de gőgös tiszttartóhoz, és ahol vasárnaponként minden kis tyúk fazekában vezérigazgató rotyog.
Műsorvezető(nő): Gúnyolódhat, de azért ez a világ mégiscsak létrehozott egy zseniális teremtőkorszakot, a magyar operett aranykorát. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Kacsoh Pongrác, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Jacobi Viktor és Ábrahám Pál olyan elbűvölő varázslatot fejlesztettek ki, amelyet azóta sem sikerült felülmúlni.
(Fantáziabeszélgetés Gáspár Margit: A múzsák neveletlen gyermeke c. könyve nyomán.)
Csizmadia László Szakonyi Károly A hongkongi paróka című színdarabját keretjátékként használva Hollai Kálmán és Kovács Zsolt segítségével megidézi a magyar operettjátszás aranykorát és darabjait.
Vendégei: Bajtay-Horváth Ágota, Vajda Juli és Vámossy Éva
Rendező Kun Zsuzsanna, vezető operatőr Kléner György, szerkesztő: Bubryák István
Az est házigazdája: Bubryák István
Kategóriák:
