Kincskereső

Az 1857-ben kiadott díszes kötet a könyvtár alapítója, Somogyi Károly gondozásában jelent meg. Szent Erzsébet élettörténetét közli a wartburgi vár falfestményeinek másolataival együtt.

A kötet korábbi tulajdonosai miatt különös figyelemre méltó, jóllehet, az angol dráma történetén belül is csupán a második részt tartalmazza. A könyv előzéklapján egymásra ragasztva két ex libris szerepel.

Megszületik egy új enciklopédia terve: egy „módszeres” enciklopédiáé, amely – az első mű szerzői és művük iránt érzett minden tisztelet mellett – kijavítja az elkövetett hibákat…

Az először 1632-ben, Firenzében napvilágot látott mű összefoglalja a két világrendszerhez fűződő ismeretanyagot úgy, hogy a kor tekintélyes és népszerű fizikusa idős korában hitet tesz a kopernikuszi világkép mellett – amihez nem kevés bátorságra volt szükség.

Az egyleveles nyomtatvány 1686 őszének két fontos eseményéről ad hírt: Szeged és Pécs városának töröktől való visszavívásáról. Az európai keresztény hatalmak összefogásával indított, felszabadító háborúban – a kulcsfontosságú Buda visszavívása után – 1686 őszén Szeged visszanyerése volt a cél.

Az ötvenkét vers összeválogatásában a Szegedi Fiatalok voltak segítségére. A kötet zömét az utolsó verstermő év, 1934 darabjai teszik ki, legnagyobb részük a szegedi idegklinikán született. Kiegészítésképpen néhány korábbi költemény is melléjük került – témában, hangulatban odaillők. A sajtó reménykedve kürtölte világgá a kötet megjelenését, lelkesen méltatta szerzőjét.

Pápai Páriz Ferenc hatalmas munkásságából majd’ negyven évet töltött el a nagyenyedi kollégium professzoraként. Életében meghatározóak ezek az enyedi évek – ezek alatt, tizenöt év szívós munkával alkotta meg e máig is jelentős szótárat.

Kircher fénytani-optikai munkájában sok érdekességet láthatunk a kísérletek leírása mellett: többek közt a diavetítő ősét, a camera obscura-t; s a „bűvös lámpa” – a laterna magica egyik korai leírását.

Descartes élettani munkája valójában az első, emberi élettannal foglalkozó tudományos szakkönyv. Könyvtárunkban az eredetileg francia nyelven írt mű latin fordítása található meg, amelyet Florentius Shuyl németalföldi orvos és botanikus fordított le.

A népszerű, világhíres tankönyvet 1628 és 1631 között írta meg a szerzője. Először 1631-ben jelent meg, s egész Európa nagy lelkesedéssel fogadta. A kötet népszerűségét bizonyítja, hogy később több nyelvre – köztük keleti nyelvekre is – lefordították, ami szerzőjének óriási tekintélyt szerzett.

Somogyi Károly 1822-ben, Szent Jakab havában (júliusban) kezdte meg rajzfüzetét, és 1827 áprilisáig alkotott bele. A maga által illusztrált címlapon ez olvasható: “Az ember egyes részeinek, valamint egész emberi testnek is rajzolatai…”.

Az először 1788-ban megjelent mű teljes címe: Etelka, egy igen ritka magyar kis-aszszony Világos-Váratt Árpád és Zoltán fejedelmink’ ideikben. A honfoglalás idejében játszódó, fiktív elemekkel átszőtt történeti munkát a magyar irodalom az első magyar nyelven írott regényként tartja számon.

Rézi néni szegedi receptjei az egész országban nagy népszerűségre tettek szert, s az első szegedi megjelenése (1876) után nem sokkal Hoffmann Alfréd is megjelentette Budapesten, sőt, néhány évente újra és újra, több ezres, tízezres példányszámban nyomták ki.

Tary Pál pesti joghallgató korában ismerkedett meg Kováts Terkával, későbbi első feleségével. „Távkapcsolatuk” Tary szegedi joggyakorlata idején kezdődött, s a levelek egészen házasságuk megkötéséig rendszeresen váltották egymást. A könyvtár tulajdonában lévő félszáz levél 1824 és 1835 között íródott, többségük 1824–1825-ben.

A kártya speciális fajtája az ún. kérdés-felelet kártya, amely jósló, mulattató társasjátékként szolgált, s a megjelenése a 18. század második felére tehető. A nyugat-európai úri társaságban ezt a típusú játékot a hölgyek is előszeretettel játszották.

A költő 1931-ben megjelent, Ujmódi pásztorok éneke című verseskötetét a rendőrség elkobozta, mégpedig úgy, hogy Radnóti szegedi lakásában tartottak házkutatást, s onnan vitték el a példányokat. A visszaemlékezések alapján Radnóti barátai azonban megmentettek néhány példányt a megsemmisítéstől.

A költő 1842 és 1846 között keletkezett szerzeményeit a híres könyvkiadó és könyvkereskedő, Emich Gusztáv adta ki. 500 pengőt fizetett Petőfinek, s díszkiadásban, a költő acélba metszett arcképével jelentette meg a több mint ötszáz oldalas gyűjteményt.

A Szépség koldusa című kötet előszavában Juhász Gyula „Isten kegyelméből való költőnek” nevezi, aki „olyan ígéretekkel teljes, amelyeknek beváltása […] őt a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazabbjai közé fogja emelni.”

Az oklevél címzettje Friedrich Wilhelm Dietterich, akinek bárói címet adományoz a királyné. A kor heraldikai szokásainak megfelelően a kék és arany tintával megírt dokumentum ismerteti a leendő báró érdemeit, családjának tagjait, és hosszasan, rendkívül részletesen szól arról, hogyan néz ki pontosan a kapott címer.

A herbáriumok egy speciális típusa kifejezetten egy-egy kert bemutatására született. A botanikus Giorgio Bonelli 1772 és 1793 között mindössze 300 példányban jelentette meg Hortus Romanus (azaz Római kert) című művét, amely a XIV. Kelemen pápa által létesített római kert 800 növényét írja le 8 kötetben.

A história a 18. század során nagyon népszerűnek számított, több száz kéziratos forrás maradt fenn, ami arra utal, hogy bár nem került sor a nyomtatott megjelenésére, az értelmiségi réteg másolta, másoltatta magának, használta a történeti dokumentumot.