A Somogyi-könyvtár és könyves kincsei
Írta: Hevesi Andrea
Szeged : Somogyi-könyvtár, 2021
Ár: 1500 Ft
Szerencsés helyzetben van az a gyűjtemény, amely olyan nagy múlttal, oly sok és olyan jelentős régi és ritka könyvvel rendelkezik, mint a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár. Az alapító, Somogyi Károly gyűjteménye már a 19. században is kiemelkedő nagyságú, enciklopédikus összetételű magánkönyvtárnak számított, melyet tulajdonosa egész életében gyarapított. A bibliotéka Szegedre kerülése után a büszke utódok szerető gonddal óvták a rájuk bízott kincseket, és szakértő figyelemmel igyekeztek tovább gazdagítani az örökséget – nem csupán a késő középkor és kora újkor könyvritkaságaival, hanem a modern kor jeles magyar szerzőinek dedikált műveivel, első kiadásokkal, kéziratokkal, helyi könyves értékekkel.
Jelen kiadványunkban röviden áttekintjük a Somogyi-könyvtár sok évtizedes történetének meghatározó eseményeit, felvonultatjuk az intézmény jeles igazgatóit, könyvtárnokait, majd bemutatunk néhányat féltve őrzött, különleges kincseinkből. A bőség zavara miatt nem volt könnyű a választás, végül a – szerző, nyelv, földrajzi terület vagy kiadóhely tekintetében – magyar vonatkozású dokumentumok mellett döntöttünk: lesznek köztük nagyon régiek és egészen újak, a 16.-tól a 20. századig. Összeállításunkkal a hazai kulturális értékek, a magyar könyves hagyomány előtt is tisztelgünk.
A Somogyi-könyvtár száz éve
Könyvtártörténeti tanulmányok
Szerk. Péter László
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1984
Ár: 200 Ft
Könyvtártörténeti tanulmányok: ez A Somogyi-könyvtár száz éve című jubileumi kiadványunk alcíme. Egyetlen szerző nem vállalkozhatott a nagy múltú bibliotéka szélesen hömpölygő históriájának megírására ezért voltunk kénytelenek vállalni a több szerzős gyűjteményes kötetek szükségszerű hátrányát: az eltérő szemléletet a nem egységes földolgozási módot a vele járó színvonalkülönbséget.
Mégis hiszem hogy e különbözőség ellenére könyvünk lapjain gazdag kép bontakozik ki a Somogyi-könyvtárnak Szeged művelődéstörténetében egy évszázadon át betöltött szerepéről az alapítónak Somogyi Károlynak és a nagy nevű igazgatóknak Reizner Jánosnak Tömörkény Istvánnak Móra Ferencnek Cs. Sebestyén Károlynak Csallány Dezsőnek az intézet élén játszott szerepéről könyvtárvezetői -fejlesztői tevékenységéről. S talán a könyvünk lapjain szétszórt apróbb- nagyobb adalékokból az utókor kiolvassa majd miben lehet és kell követnünk s miben elkerülnünk egy évszázad tanulságait.
Andóczi Balogh Éva: Észrevétlen kutatás
Táblás és társasjátékok könyves környezetben
[ill. Nagy Dániel]
Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó ; Szeged : Somogyi-könyvtár, 2008
Ár: 550 Ft
Kedves ismeretlenül is ismerős kollégám!
Valószínűleg „fegyvertárad” gyarapodásának reményében böngészed most ezt a kiadványt. Szakmai kihívás Neked is az a nebulócsapat, amelyet gondjaidra bíztak. Látod őket olykor elhalmozva, olykor meginogva vagy talán agyonnyomva kikandikálni a rájuk zúduló információhalmaz alól. Van, amitől megkímélnéd őket, és bőségesen akad olyan is, amit magad is szívesen rájuk pakolnál, mert nincs olyan megrakott szekér, amire ne férne még. Az azonban nem mindegy, hogyan pakolunk arra a szekérre, hogy minden rajta maradjon, és még nehéznek se találtassék.
Szeretettel és tisztelettel hívom fel a figyelmed a táblás játékokra, amelyek szolgálatunkba állítva keretet adhatnak a tanítási-tanulási folyamatoknak.
„A játék, a játszás a gyermeket megtanítja: cselekedni, önmagán uralkodni, másokkal együtt munkálkodni, bizonyos szabályokat megtartani, egy célra összpontosítani, képességeit másokéval összemérni…” (Bartha Árpád)
Ha rendelkezésedre áll (az általad kiválasztott témáról) egy jókora halmaz érdekes könyv, ha azt szeretnéd, hogy a gondjaidra bízott gyermekcsapat ebben a könyvhalmazban búvárkodjon, ha azt szeretnéd, hogy mindezt egy időben, egy térben valamint rendezetten tegyék: tégy próbát!
Apró Ferenc: Írások Juhász Gyuláról
A költő születésének 110. évfordulójára
Szegedi arcélek 2.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1993
Ár: 50 Ft
Tartalom:
Barátsága Gulácsy Lajossal – Két ismeretlen paródiája – Barátsága Gergely Sándorral – Adatok gondnoksági ügyéhez – Juhász és a szegedi színház – Két cikke Adyról – Ismeretlen írásai Bodzási Istvánról – Karácsonyi tárlat – Ismeretlen üdvözlőlapja – Két cikke Bartókról – Dedikációja Dettre Jánosnak – Egy költő, egy cigány – Boga Lujza Juhász-plakettje
Apró Ferenc: Péter László munkássága
Bibliográfia; 2 kötet
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1986-1996
Ár: kötetenként 100 Ft
A Somogyi-könyvtár kiadványai sorozat igényes bibliográfiáinak 31 kötetét jegyezte szerkesztőként Péter László 1967 és 1984 között. A könyvtár azóta – évei száma szerint pontosan időben, ám tisztelői, ismerői számára érthetetlenül és megmagyarázhatatlanul korán – nyugdíjazott munkatársa ezúttal nem szerkesztője, hanem tárgya a soron következő bibliográfiának. Közeli munkatársai, tanítványai a pontos adatfeltárásban, a lelkiismeretes aprómunkában – a szerző Apró Ferenc és a két lektor, Gyuris György és Ruszoly József ezúttal mesterük munkásságának bibliográfiáját állították össze.
Életre kelt mesék
Családi délelőttök a gyermekkönyvtárban
Szerkesztette: Kulcsár Marianna, Szőts Éva Katalin, Vóna Mária, Fejér Viola (ill.), Nagy Zsuzsanna (ford.)
Szeged : Somogyi-könyvtár,. 2010
Ár: 550 Ft
Az Életre kelt mesék ötletei egyaránt használhatók könyvtári foglalkozások szervezéséhez vagy egy játékos, délutáni iskolai foglalkozáshoz, amely élményt jelenthet a gyermekeknek.
Évek hosszú sorának gyermekkönyvtárosi tapasztalatit tartalmazza a kötet. Segítséget jelenthet mindazoknak akik gyermekekkel foglalkoznak, a felhasznált forrásokat és a tapasztalatokat is tartalmazza. Sok irodalmi, zenei és kreatív ötlet, szabásminta segíti, hogy a kötet olvasói is színvonalas foglalkozásokat tarthassanak a gyermekeknek.
Grynaeus Tamás: A fehértói javas ember tudománya
Dóczi István gyógyító tevékenysége
Csongrád megyei könyvtári füzetek 23.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 2002
Ár: 200 Ft
Szegedi orvostanhallgató koromban évfolyamtársamtól hallottam először a „fehértói gyógyító ember”-ről. Keresésére a pesti országút és a dorozsmai bekötőút találkozásánál volt ún. Kettőshalom tájékáról indultam. Szerencsémre, mindjárt az első tanyán, ahová kérdezősködni betértem, tudtak róla, s így többszöri kérdezéssel jutottam el a sándorfalvi bekötőúttól északra, néhány kilométerre fekvő tanyájára. 1954 áprilisa és 1955 ősze között, másfél év alatt mintegy 20 alkalommal kerestem föl, többnyire hétvégén: szombat délután vagy vasárnap. Betegei is főleg e napokon mentek hozzá. Így bőven volt alkalmam megfigyelni betegeivel való foglalkozását, beszélgetésüket. E megfigyeléseimet szabad idejében irányított beszélgetés segítségével próbáltam kiegészíteni. Kb. ötödik-hatodik ottlétem után sikerült elérnem, hogy lehetőleg minden úgy történjék, mintha ott se lennék: ettől kezdve úgy látszott, nem zavarta Dóczi Istvánt, ha jegyzeteket készítettem, vagy ha fényképeztem (ez utóbbi, úgy tűnt, tetszett is neki)…
Gyuris György: A Tiszatáj fél évszázada
1947-1997
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1997
Ár: 200 Ft
Felemelő és egyúttal lesújtóan szomorú is a Tiszatáj fél évszázados története, melynek feldolgozására a szerző vállalkozott. Könyvének elején áttekintést ad azokról a szegedi folyóiratokról, melyek valamiképpen – legtöbbször csak a szegediség ürügyén – a Tiszatáj előzményeinek tekinthetők. Ez a fejezet amolyan [341 kis szegedi sajtótörténet, ami nem minden tanulság nélkül való. Megtudható belőle, hogy a szegedi sajtó születése 1849-re esik, amikor is előbb a Tiszavidéki Újság, majd ennek megszűnte után a Szegedi Hírlap látott napvilágot. Mindkettő tiszavirág-életű volt. Az idők folyamán több tucatnyi folyóirat jelent ugyan meg, de közvetlen elődöt, csak a Délvidéki Szemle (1942–1944) jelentett, amelynek szellemi arculatát igyekezett átvenni a meginduló Tiszatáj. Erre 1946 őszén érett meg az idő. Az akkori koalíciós viszonyoknak megfelelően Szeged thj. város Szabadművelődési Tanácsa saját kiadásában megjelenő magyarságismereti, művészeti és társadalmi folyóirat megindítását határozta el a szegedi irodalmi társaságok, az egyetem és a szabadművelődési felügyelőség bevonásával. A szerkesztőbizottságban nagy nevek (Bibó István, Bálint Sándor) szerepeltek. A szellemi erő meg lett volna, annál kevésbé az anyagi. Ám az akkor pályakezdő fiatalok (Péter László, Seres József, Ertsey Péter, Lőkös Zoltán) szívóssága, ötletessége ezt is megteremtette s 1947. március 8-án megjelent az első szám…
Gyuris György: Balázs Béla
Bibliográfia
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1984
Ár: 50 Ft
Születésének centenáriumára igyekeztünk összegyűjteni a Balázs Béla munkásságával kapcsolatos irodalmat. Ez azonban súlyos akadályokba ütközött, mivel életének negyed századát külföldi emigrációban töltötte, osztrák, német, szovjet lapokba írt. De nagyon nehezen férhető hozzá a Tanácsköztársaság és közvetlenül a fölszabadulás utáni évek irodalma is, pedig ez időszakban jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki.
Kénytelen voltam tehát lemondani azidőszaki kiadványok rendszeres átbúvárlásáról (pl. Bukaresti Hírlap, Napkelet, Új Világ). Így jobbára annak az anyagnak összegyűjtésére kellett szorítkoznom, melyre az irodalomban, bibliográfiákban utalás történt (pl. Bécsi Magyar Újság). … mellőztem az 1956 után a magyar hírlapokban, folyóiratokban és ifjúsági kiadványokban megjelent puszta szövegközléseket (verseket, elbeszéléseket). Az önálló műveket viszont a lehető teljességgel igyekeztem számba venni.
Anyagomat két csoportban, időrendben közlöm. Az első részbe Balázs Béla írásai kerültek, ismertetéseikkel. … A második részben az íróról megjelent irodalmat sorolom föl.
A bibliográfiát a személyneveket, címeket – zárójelben műfajmegjelöléseikkel – és tárgyszavakat tartalmazó egységes betűrendes mutató teszi használhatóbbá. (Részlet a szerző által írt bevezetőből)
Gyuris György: Ruszoly József munkássága 1959–1999
A Somogyi-könyvtár kiadványai 38.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 2000
Ár: 200 Ft
A tudomány és az oktatás elkötelezettjeként kezdte meg munkáját a Maday Pál, majd Both Ödön vezette szegedi jogtörténeti tanszéken. Tudományos érdeklődése kezdettől inkább a közjog felé fordult, ezért szakdolgozata után kandidátusi értekezését (A választási bíráskodás Magyarországon 1848–1948. Bp. 1980.) is a választójog, a választási rendszerek és főleg a választási bíráskodás hazai és külföldi történetének köréből írta…
Tudományos munkásságának jelentős részét tölti ki a Szeged hely- és kultúrtörténetével foglalkozó kutatás. Ehelyütt elég legyen csak a legfontosabb eredményeit felemlíteni: a Szeged monográfiában ő írta a Város intézménytörténetének a reformkortól a tanácsrendszerig ívelő száz esztendejét. Önálló monográfiát szentelt Szeged hajdanvolt kiválóságainak, Dettre Jánosnak és Osztróvszky Józsefnek. Évtizedek óta olvashatjuk írásait a helyi orgánumokban: Tiszatáj, Szegedi Egyetem, Somogyi-könyvtári Híradó/Műhely, Szeged, Acta, napilapok…
A miskolci egyetem frissen létesült jogtudományi karán 1981-ben megszervezte a Jogtörténeti Tanszéket, amelyet 1988-ig vezetett, majd visszatérve Szegedre átvette a Jogtörténeti Tanszék irányítását. Tudományos, főleg egyetemi közéleti tevékenysége imponáló. (Balogh Elemér)
Horváth Dezső: Móra kőpárnája
Az író halálának 60. évfordulójára
Csongrád megyei könyvtári füzetek 21.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1994
Ár: 100 Ft
Könnyen csalatkozik, aki irodalomtörténeti kutatómunka eredményének tekinti ezt a kicsi füzetet. Amikor még mocoroghatott volna bennem néminemű disszertációra való hajlandóság, könnyelműen, két kézzel hárítottam el magamtól: rosszul mutatna aláírásom előtt az a két betű. Közelebb éreztem egyébként is magamhoz a nyelvészetet és a néprajzot, mint az irodalmi morzsák egymás mellé rakosgatását, de a körülmények miatt azokon a szálakon is lemorzsolódtam. Szemre is különbözöm a tudós kutatótól: ő nem homokbuckák között bukdácsolva szokta gyűjtögetni anyagát, inkább levelek és dolgozatok halmaiból szobájában ülve bogarászgat. Jobb, ha kimondom tehát mindjárt az elején, ami pár lappal később mindenképpen kiderül: botcsinálta irodalomkerülő (vö.: erdőkerülő) betűit forgatja kezében, aki egyáltalán figyelemre méltat.
Mentségemre szolgál, hogy Tömörkény és Móra írásai együtt csábítottak Szegedre a Dunántúlról, és csak később tapasztalhattam, hogy a közös kút, amelyből mindketten merítettek, még most is tiszta vizet ád. Idők múltával Tömörkény neve ugyan jobban fényesedett előttem, de a Móra iránti tisztelet is tovább érett bennem. (Horváth Dezső: Előszó-féle)
Horváth Mihály: A régi Földeák a korabeli sajtóban
1853–1945
Szeged : Somogyi-könyvtár, 2012
Ár: 800 Ft
Földeák község Csongrád megyében, Hódmezővásárhely és Makó között helyezkedik el a Szárazér mentén, Szegedtől északkeleti irányban. Története az 1300-as évekre nyúlik vissza.
A község, illetve a környék históriáját kevésbé ismerők tájékoztatására tisztázandó a „Földeák” elnevezés használata. Az egykori (ma Óföldeák néven ismeretes) Földeák lakosai a folyamatos árvízveszély miatt magasabban fekvő részekre költöztek, és megalapították a jelenlegi Földeákot. Így az 1846-os áttelepülést megelőző időkből származó dokumentumokban a „Földeák” elnevezés a mai Óföldeákra vonatkozik. A korabeli sajtó azonban még hosszú évtizedekig összemosta a két település elnevezését, így a cikkbibliográfiában is előfordul, hogy a cím Földeákot említi, míg a téma valójában óföldeáki eseményt érint.
Kellemes „nehézséggel” néz szembe a szegedi Somogyi-könyvtárba betérő kutató: több ezer folyóirat áll rendelkezésre, több évszázadra visszamenően, nem beszélve a több százezres könyvgyűjteményről, melyben szép számmal találhatók igazi ritkaságok is.
Az elmúlt évtizedben számos régi újságot átlapoztam, így a repertórium tételeinek túlnyomó többsége elsődleges forrásból származik. (Horváth Mihály)
Jakab Béla: Beretzk Péter munkássága
Bibliográfia
A Somogyi-könyvtár kiadványai 34.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1995
Ár: 50 Ft
E bibliográfiában dr. Beretzk Péter orvos, ornitológusnak, Szeged egyik nagy tudósának kívánunk születése centenáriuma alkalmából emléket állítani életműve feltárásával.
Munkássága orvosként is magas elismerést szerzett számára, de a hazai és nemzetközi hírnevet a magas fokú tudományos elismeréseket a Fehér-tón és a Fehér-tóért folytatott kutató és természetvédelmi munkássága révén érdemelte ki…
Négy évtizedes kitartó kutatómunkáját, törekvéseit, küzdelmeit, eredményeit, sokrétű ismeretterjesztő munkáját publikációinak, előadásainak, a róla megjelent írásoknak nagy száma, valamint a hazai és nemzetközi téren megnyilvánuló társadalmi és tudományos elismerések sora és rangja fémjelzi és emeli őt a legnagyobb ornitológusok sorába. Életrajzírói, méltatva munkásságát, sorra veszik a kezdő amatőrségtől néhány éven belül magasra ívelő életműve jelentős eredményeit, a madártani kutatások terén ma is ható értékeit.
Kajszi Olga: Földeák község leírása, 1940
Szeged : Somogyi-könyvtár, 2014
szerkesztette: Horváth Mihály
Ár: 1200 Ft
2014. február 19. Zsuzsanna napja. Ezen a napon egy telefonhívás új színfoltot hozott a mindennapjaimba. Horváth Mihály szegedi könyvtáros Kajszi Olgát kereste, néhai édesanyámat, a leánykori nevén. Ennél szebb névnapi ajándékot még nem kaptam. Amint a beszélgetésből kiderült, egy zöld színű borítóba kötött, gépelt könyvecskét adott le egy ismeretlen a megyei könyvtárba, Földeák község leírása címmel, amit édesanyám készített 1940-ben, mint tanítójelölt…
Abban a reményben ajánlom a könyvet időseknek és fiataloknak, hátha édesanyám kis történetei összekapcsolódnak más történetekkel, s a földeáki családi legendáriumok még időben kinyílnának és mesélni kezdenének. Szívem szerint lenne, ha a fiatal korosztály az interneten található bőséges ismeretanyagot felfedezné, és megmutatná a szüleinek, nagyszüleinek. Az idősebbek pedig elmesélnék nekik, amiket ma már csak ők tudhatnak, és közben gondolatban vissza is fiatalodhatnak az emlékekhez. (Kassó Zsuzsannának, a szerző lányának ajánlása)
Lőkös Imre: Vásárhelynek széles határában
Emlékek a hódmezővásárhelyi Rákóczi termelőszövetkezet történetéből
Csongrád megyei könyvtári füzetek
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1985
Ár: 100 Ft
Lőkös Imre Hódmezővásárhelyen született 1923-ban törpebirtokos családban. Mindössze 3 hold saját földdel rendelkeztek, és néhány holdas táblákban, szerte a nagy határban, évenként váltakozva 10-15 hold szántót béreltek, amelyet mindig a családtagok segítségével műveltek meg. Tanyájuk nem volt, a városból gazdálkodtak.
A második világháború után a föld Lőkös Imre bátyjára maradt és 1960-ban a helyi Dózsa téeszbe került. Parasztverselőnk 1947-ig a családdal gazdálkodott. Ettől kezdve gyökeresen megváltozott az élete és elindult a „szocialista polgárosodás” útján… Hányattatások után visszatért a mezőgazdaságba, és több versében megörökítette a földműves életet…
1962-ben a Szántó Kovács János MGTSZ-be került üzemgazdásznak. Szövetkezeti összevonás után, 1983-ban a Rákócziból belső ellenőrként ment nyugdíjba… 1985-ben Szegeden kiadták a helyi Rákóczi téesz történetéről írt könyvét: „Vásárhelynek széles határában” címmel 9 ív terjedelemben, 150 képmelléklettel. (Szenti Tibor)
Megszelídített történetek
A Százholdas Pagonytól Roxfortig
Szerkesztette: Andóczi Balogh Éva, Kulcsár Marianna, Palánkainé Sebők Zsuzsanna
Szeged : Könyvmolyképző Kiadó Kft, 2006
Ár: 550 Ft
A szegedi Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárában mindig történik valami. A város általános iskoláiból gyakran látogatnak ide csoportok egy-egy kötetlen könyves foglalkozásra. A játékos, vidám perceket élvezik a gyermekek, kedvvel lapozgatják utána a könyveket.
A gyermekkönyvtárosok, akik a foglalkozásokat vezetik, nem szűkölködnek ötletekben. Értenek a történetek „megszelídítéséhez”. Tapasztalataikat most közkinccsé teszik.
A Megszelídített történetek tippjei bátran használhatók iskolai órák színessé tételéhez, könyvtári foglalkozások szervezéséhez vagy akár egy játékos délutáni foglalkozáshoz, amely élményt jelenthet a nebulóknak.
Mesélő dokumentumok
Szeged története az írott források tükrében
Szerkesztette: Farkas Csaba
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1999
Ár: 500 Ft
Ha valaki országunk történelmének megismerésére vágyódik, akkor nem kerülheti meg az írott emlékek, a történeti források tanulmányozását sem. Így van ez településünk, Szeged város históriájának vizsgálatánál is, hiszen a szűkebb pátriánkra vonatkozó adatokat ilyen írásos dokumentumok szolgáltatják.
Éppen ezért elengedhetetlen, hogy ezek a források a város története iránt érdeklődő emberek … olvashassák ezeket a forrásokat s a lakóhelyünkről eddig kialakított képet még teljesebbé, még árnyaltabbá tehessék…
Forráskiadványunk egészen az ókortól az 1956-os forradalomig nyújt betekintést városunk históriájába. A dokumentumok kiválasztásánál elődeink eredményeit is felhasználtuk, de olyan forrásokat is beválogattunk, amelyek még másutt nem jelentek meg. (Részlet a bevezetőből)
Hartyányi István: Mutató Németh László munkáihoz
Bibliográfia
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1983
Ár: 50 Ft
„Németh László írásainak lelőhelyeit nem sokan ismerik. A könyvtárakban, főleg fiatalok, tanulmányaik során sok időt vesztegetnek kereséssel. És nemigen látják a fától az erdőt”… Mindezt súlyosbította, hogy írásainak egy része gyakorlatilag a tiltottak kategóriájába került, így új kiadása nem jelenhetett meg…
Ugyanakkor, mivel bizonyos írásai csak régebbi alapítású könyvtárak jól eldugott, porosodó polcairól voltak nehezen előkereshetők, így szinte automatikusan bizonyos mítosz is kialakult a Németh László-életművel kapcsolatban. Fokozta ezt a titokzatosságot a mindenről tudni és véleményt formálni akaró polihisztor alkotói és befogadói attitűdjének helyenként kibogozhatatlan összefonódása, valamint ebből fakadóan egyes tanulmánykötetek témáinak szinte követhetetlen burjánzása. Így Hartyányi István mutatójának megjelenéséig gyakorlatilag áttekinthetetlenek voltak Németh László írásai.
Osztróvszky József – Reform, forradalom, kiegyezés
Összegyűjtött írások és beszédek
Sajtó alá rendezte és az életrajzot írta: Ruszoly József
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1993
Ár: 100 Ft
E kötet Osztróvszky Józsefnek csaknem valamennyi föltárt nem hivatali írását s beszédét tartalmazza.
A fiatal Móra Ferenc a Szegedi Naplóban 1908. május 17-én közölt Szegedi nagy emberek c. írásában emlékezett az általa valószínűleg csak hírből ismert Osztróvszky Józsefre. „Benne volt – írta – a nagy ember minden kvalitása, de az idők nem arra valók voltak, hogy kibontakozzék belőle a nagy ember. Így csak a kúriai tanácselnökségig vitte. Így is az első szülötte Szegednek a legutolsó száz esztendő alatt, akinek a nevével nem fog elfutni az idők hajója, mert emlékezetét szobor őrzi majd. Ott a kultúrpalota tövében, ahol nagyon unatkozik már Klauzál szobra, s szüntelen a városháza felé néz: várva az igét, mely társat ad neki a halhatatlanságban.”
Osztróvszkyval azóta mégiscsak elfutott az „idők hajója”. Tiszta emlékének élesztése születésének 175. évfordulóján talán mégsem késő. Oly meghatározó szerepet játszott Szeged múlt századi történetében, amely csak Kossuth, Szemere vagy Deák országos vállalásaihoz mérhető. Nélküle nincs szegedi történelem! (Ruszoly József)
Polner Zoltán: Hetvenkedők
A csanyteleki Vasgyúró; Az óföldeáki Vass Laci bácsi
Csongrád megyei könyvtári füzetek 20.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1989
Ár: 50 Ft
A mesemondás mindig alkalomhoz kötött esemény volt és maradt a mai napig. Vasgyúró úton-útfélen, de leginkább a csanyteleki presszóban, kocsmában fejtette ki véleményét a világ történéseiről. Nem mintha iszákos ember hírében állna, hanem ott talált hallgatóságra (ha talált), szavain mosolygó gyülekezetre. … Vasgyúró szavai hallatán mind csöndesebbek lettek. Egyre inkább az asztalnál folyó beszélgetésre figyeltek és félhangosan kommentálták is az elhangzottakat…
Vass Laci bácsi többnyire az óföldeáki borbélyműhelyben mesélgette a vele megtörténteket. … A hallgatóság egymásnak adta a kilincset és közben álmélkodva hallgatták a vicces embert, aki különleges dolgokat mesélt a hadifogságról, a muszkák között eltöltött éveiről…
Ha műfajilag kívánnám meghatározni kettőjük történeteit, valahol az anekdota és a mese határán kellene elhelyeznem a történeteket. Vass Laci bácsi esetében ez nagyon is helyénvaló. A Vasgyúró azonban már inkább agitátor, mint mesemondó. Az ő mondandójának lényege a politika, a politikai események magyarázata. (Polner Zoltán)
Reizner János élete és munkássága
A Somogyi-könyvtár kiadványai 37.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1999
Ár: 300 Ft
Kötetünk Szeged kulturális arcéle egyik legjelentősebb formálójának állít emléket. Az egykori, elsősorban földművelők és kereskedők által lakott város művelődési kisugárzása ugyan megkezdődött a piaristák 1720. évi letelepülésével, ám az igazi polgárosulás csak a reformkorban indult meg – gondoljunk Osztróvszky József életére, munkásságára –, s a Víz után, a modern város kialakulásával vált valóra.
Ez utóbbi időszak legjelentősebb művelődési intézménye lett a végleges, gyönyörű kőépületben működő színház, s a Somogyi Károly által 43 701 kötettel megalapított városi könyvtár. A város közjegyzője, Reizner János nem véletlenül került kapcsolatba az 1881-ben megalapított bibliotékával. Már az 1875. február 2-án megnyitott első szegedi városi közkönyvtár szabályzatát is az ő és Löw Lipót főrabbi vezetésével működő bizottság alkotta meg.
A hallatlanul értékes könyvadomány elrendezését, leltározását, föltárását Reizner János végezte, sokszor az alapítóval vitatkozva. A könyvtár 1956-ig fejlesztett régi gyűjteménye még a mai napig is a pesti egyetemi könyvtár mintájára általa készített szakrendet őrzi. Ugyancsak megleljük kézírásos lapjait a ma is használt mikrofilmes katalógus filmkockáin…
A Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum életre dajkálása és igazgatása már önmagában is örök megbecsülést szerzett volna Szegeden Reizner Jánosnak. Ám Ő főjegyzői tapasztalatait kamatoztatva, s történeti érdeklődést kielégítve hozzáfogott a Város történetének megírásához. Az 1899–1900-ban megjelent Szeged története c. monográfia négy kötete máig megkerülhetetlen forrása a várostörténeti érdeklődéssel megáldottaknak. (Gyuris György)
Ruszoly József: A szegedi népképviseleti közgyűlés 1848-1871
Szeged múltjából 3.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1984
Ár: 50 Ft
… azzal a szándékkal láttam munkához, hogy a jogtörténetileg eddig meglehetősen elhanyagolt 1848. áprilisi törvényünknek, az 1848:XXIII. tc.-nek szegedi érvényesülését föltárva, megalapozzam az új Szeged története polgári kori intézménytörténeti fejezeteit, s mintegy módszertani kísérletként is megmutassam: mit lehet „kihozni” egy ilyen mélyfúrásból. A hozadék: e munka.
Tanulmányomban az első három szegedi népképviseleti közgyűlés intézménytörténetét igyekeztem bemutatni. Vizsgálódásomat 1871 decemberével, a részben virilis alapon nyugvó új törvényhatósági közgyűlés összeültével zárom. A polgári önkormányzat klasszikus, Szegeden még föltáratlan kora ezzel kezdődik. Mit hagyott örökül a kezdeti, az abszolutizmus, majd aSchmerling-féle provizórium által átszabdalt korszak az ifjabb városatyáknak? Csak a kiegyezés utáni évek önmarcangoló helyi pártharcainak rossz emlékét? Talán nem csupán ezt. A szegedi közgyűlési terem e korban a polgári demokrácia otthona, nevelő iskolája volt. E közgyűlések nehéz időszakokban képviselték a Várost, olykor nem kis bátorságról téve tanúságot. Ma már az emlékük is a múlté. Történetük föltárása, emlékezetük élesztése így sem lehet csupán a historikusok szakmai belügye. (Ruszoly József)
Ruszoly József: A város és polgára
Válogatott írások Szegedről
Szeged múltjából 6.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1997
Ár: 200 Ft
A JATE Állam- és Jogtudományi Karának professzora a tudomány területén két műfaj művelője. Mindenek előtt a magyar és egyetemes jogtörténet nemzetközileg elismert kutatója. … A nagy jogtörténeti témák mellett azonban, mint a városért, ahol él, felelősséget érző és azt szerető polgár, Szeged történetének is tudós kutatója…
A szegedi helyismeretet figyelemmel kísérők számára közismertek Ruszoly professzor helytörténeti írásai. A belőlük közreadott válogatás A város és polgára címmel azonban új látószögbe állítja a dolgozatokat. A kötetet két egységre tagolta a szerző. Intézmények és események cím alá vette a város alkotmányával kapcsolatos tanulmányokat; Polgárok és lakosok címmel pedig a város jelességeiről írt. (Blazovich László)
Ruszoly József: Dettre János és kora
Szegedi arcélek 3.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1994
Ár: 50 Ft
Dettre János élete és munkássága immáron ötven esztendeje történelem. Azok közé a jeles szegediek közé tartozik ő, akik nyomot hagytak maguk után e városban. Akik nélkül nincs szegedi történelem. Ám még a maguk korában legjelesebbekkel is „elfuthat az idők hajója”, ha emlékük ápolásáról megfeledkeznek.
Dettre az elmúlt évtizedekben nem tartozott a város által kegyelt elődök közé. Polgári demokrata mivoltában elsősorban a polgárt látták benne, mi több: életének döntővé vált forradalmas esztendejében, főként annak az egyetlen hónapjában, 1919 áprilisában kifejtett tevékenységét a szocializmus és a munkásosztály elárulásának tekintették. … Tevékenysége többnyire hallgatással mellőztetett, ha pedig említése elkerülhetetlen volt, akkor szándékát és tevékenységét rossz fényben tüntették föl…
Azóta fordult a világ. Kezdeményezésünkre Dettre János utcát kapott városában (1990), majd emléktáblát is utolsó, Takaréktár utca 3. sz. alatti lakásának falán (1991). (Részlet az Epilógusból)
Sándor János: Az elfeledett színigazgató
Szegedi arcélek 4.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1995
Ár: 100 Ft
„Az indulatokat kiváltó 35 éves fiatalember nem ismeretlen Szegeden. A város második időszámításának kezdete, a Víz után évekig a társulat tagja, Szeged vitathatatlan első számú színészkedvence. Ám ennek ellenére heves tiltakozás fogadja igazgatói kinevezését! Mi ennek az oka? Talán Makó Lajos – az ember? Valójában ki is ő? Honnan indult? S miért csapnak össze személye körül ilyen szenvedéllyel az indulatok?”
Simai Mihály: Visszhangzik a fény
Válogatott, új és újraírt versek.
Szeged: Somogyi-könyvtár, 2019
Ár: 3200 Ft
… ÉS SOHA FÖL NEM ADNI!
Mondták, hogy Isten kegyelméből való költő.
Remélte… de elhinni sose merte…
Csak most,
mikor mindennél nagyobb szüksége van a kegyelemre.
Föld és ég, idő és tér, vágy és remény, haza és nemzet, magyarság és nemzet, magyarság és emberség, test és lélek, szeretet és szerelem, való és álom, gyönyör és gyötrelem, mulandóság és öröklét, ember és Isten – létünk megannyi misztériuma, titka, rejtelme, reménye-öröme-kínja visszhangzik a katarzist-kereső verssorokban.
A megélt, a megszenvedett és a remélt élet könyve.
Három fő ciklusa: a Pillanat, az Örök és a Soha. A Pillanat a létezés innenső tere: a most, a jelen. Az Örök pedig a létezés – létező – túloldala (hiszen, ha már a létezésé, léteznie kell!). Szeretett úgy gondolni rájuk, mint két összetartó-összetartozó vonalra, melyek valahol össze is érnek, és egyszer majd ott, azon a ponton megy át az egyik létezés a másik létezésbe.
Szeged története
Szeged története 1–5.; Szeged történetének kronológiája
A sorozatot szerkesztette: Kristó Gyula
Kiadja: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából a Somogyi-könyvtár
Ár: kötetenként eltérő; az összes kötet ára együtt 6.500 Ft
„Nem titkolt szándékunk, hogy a monográfia kézbeadásával tanítani szeretnénk városunk polgárait. Hisszük ugyanis, hogy lakóhelyünk múltjának, hagyományainak, elődeink alkotó munkájának megismertetése, megismerése erősíti a szegediek egészséges lokálpatriotizmusát, a szülővároshoz való ragaszkodását, hozzájárulhat az itt élők cselekvőkészségének, tenniakarásának felkeltéséhez és — szélesebb értelemben — hazaszeretetük erősítéséhez. Azokhoz a tízezrekhez is szól e könyv, akik az elmúlt évtizedek társadalmi mobilizációja során a szomszédos vagy távoli vidékekről költöztek ide, s akik gondolkodásukban, érzéseikben igazodni igyekeznek a befogadó városhoz, annak szellemiségéhez. […]
Meggyőződésünk, hogy a Szeged története kiadásával régi adósságot törlesztünk, történelmi távlatú kötelességet teljesítünk. Éppen 1983-ban bocsátjuk útjára a monográfiát, 800 éves évfordulóján annak, hogy Szeged neve első ízben felbukkant hiteles írott forrásban, továbbá százéves évfordulóján annak, hogy a Szegedre halálos veszedelmet hozó 1879. évi nagy árvizet követő városrekonstrukció megteremtette első, maradandó eredményeit, bizonyítva a Tisza-parti város élni akarását.” (Részlet az 1. kötet előszavából)
Takó Edit: Sík Sándor munkássága
Bibliográfia
A Somogyi-könyvtár kiadványai 35.
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1995
Ár: 50 Ft
Sík Sándor nevét sokan számon tartják, életművének egy-egy szeletét sokan ismerik. Ennek az életműnek gazdagsága, sokrétűsége azonban igazában a bibliográfia adatainak számbavétele közben bontakozik ki előttünk…
Mindvégig költőnek vallotta magát, versekkel készült a halálra is. Minden megnyilatkozását jellemezte valami „lírai hitel”, a személyességnek szemérmes, de sohasem rejtőző jelenléte. Gyűjteményes kötetei nem tartalmazzák összegyűjtött verseit…
A költői alkotások mellett hamarabb megfeledkeztünk Sík Sándor elbeszéléseiről és drámáiról: ezek még annyira sincsenek összegyűjtve, mint a versek java. A bibliográfia olyan művekre is felhívhatja a figyelmet, amelyeknek nemcsak történeti, irodalomtörténeti jelentősége van, esedékes volna lefújni róla a feledés porát. A költő műfordító is volt, a zsoltároknak és a keresztény himnuszköltészet remekeinek lefordításával nagy szolgálatot tett a magyar katolikus egyház imádságos életének is.
Legszebb, legtermékenyebb éveit Szegeden töltötte. Bízom benne, hogy ez a kötet … összetartó szála lesz annak a több évszázados szellemi-lelki kapcsolatnak, amely Szeged városát és a magyar piaristákat egymáshoz fűzi. (Jelenits István)
Tóth Attila: Szeged szobrai
2. javított kiadás
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szeged, 2018.
Ár: 5000 Ft
Szeged szobrai és muráliái címmel 1993-ban jelent meg a város köztéri és közösségi alkotásait bemutató kötet. Lassan negyedszázadnyi idő telt el azóta – egy röpke emberöltő –, s ezalatt Szeged újabb szobrokkal, közösségi alkotásokkal gyarapodott, miközben megújultak terei, középületei is. A kilencvenes évtized városképe már csak nyomaiban hasonlít a maira. E város lakójaként, a könyv szerzőjeként folyamatosan kaptam biztatást arra, hogy készítsem el a könyv átdolgozott kiadását, hiszen az eltelt évek alatt sokat veszített ez a kötet frissességéből, időszerűségéből, bár a benne foglalt adatok sokasága, a teljesség igényével feltérképezett szoborleltár – reményeim szerint – megőrizte szellemi értékként, helytörténeti adattárként eredeti minőségét.
Minden amellett szólt, hogy készüljön új, teljesen átdolgozott kiadvány a város köztéri kincseiről… (Tóth Attila)
A szerző halála napjáig dolgozott a kötet kéziratán. Szerkesztési elveit, útmutatásait tiszteletben tartva rendeztük sajtó alá azon munkatársakkal, akikkel a befejezését tervezte úgy, ahogyan ő akarta. Köszönet a családjának minden segítségért. Ajánljuk munkánkat az ő emlékének.
Tóth Béla munkássága
Bibliográfia
Összeállította: Gyuris György, Péter László, Szabó Imre
A Somogyi-könyvtár kiadványai
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1984
Ár: 100 Ft
A kötet számba veszi Tóth Béla írásait, felsorolja a róla szóló cikkeket, tanulmányokat, tudósításokat, a vele készített interjúkat.
Vasváry Ödön: Magyar Amerika
Válogatta: Tóth Béla
Szeged : Somogyi-könyvtár, 1988
Ár: 200 Ft
Ki volt Washington magyar ezredese, Edison magyar munkatársa, kik voltak Lincoln magyar tábornokai és kik alapították az egyik legrégebbi magyar települést Amerikában? Mindez és még számos további amerikai magyar történet, egyéni sors rajzolódik ki Vasváry Ödön Magyar Amerika című kötetéből (Somogyi-könyvtár, 1988). Az amerikai magyarság több mint négy évszázados történetébe betekintést adó írások öt fejezetre osztva olvashatók. Csillag András bevezetőjében Vasváry Ödön (1888-1977) református lelkész életútjával és munkásságával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Az Alsóvároson 1888. október 18-án született kutató életének nagyobbik felét az Egyesült Államokban töltötte. „Amikor 1914 nyarán hajója a fiumei kikötőből kifutott, még nem tudta, hogy már csak látogatóba fog hazatérni Magyarországra és szeretett szülővárosába, Szegedre.” Az első világháború kitörése miatt, az eredetileg két éves kiküldetés élete végéig tartott.
Lelkészi tevékenysége mellett az 1920-as években kezdte el gyűjteni és kutatni az amerikai magyarokra vonatkozó adatokat. Egyedülálló gyűjteményt hozott létre: „Igyekezett átfogni a magyar-amerikai kapcsolatoknak, különösen az amerikai magyarságnak teljes történetét, a 16. századi Budai Parmenius István útjától kezdve szinte a jelenig.”
Az öt kötetet kitevő mintegy ezer cikkből közreadott írásokat Tóth Béla válogatta, Gyuris György szerkesztette. Az összeállítás az amerikai magyar múlt elfeledett emlékeit idézi föl. Külön rész foglalkozik Kossuth Lajos tengerentúli útjával. Számos évfordulóról is megemlékezik, többek között a Kossuth-emigráció és az amerikai magyar újságírás centenáriumáról. (Kórász Mária)
