Tudósítás az Európa és Magyarország számára történelmi jelentőségű hadieseményekről
Az egyleveles nyomtatvány 1686 őszének két fontos eseményéről ad hírt: Szeged és Pécs városának töröktől való visszavívásáról.
A tudósításban az olvasható, hogy ’Szeged, a hajdani, pompás szabad város nem csupán nagyszámú népessége miatt volt ismert, hanem mint élénk kereskedelmi központ is, emiatt Konstantinápolyból [a mai Isztambulból] is felkeresték előkelő kereskedők, akik azután itt le is telepedtek. A város nem volt fallal körülvéve, csupán töltés/földsánc és árok övezte, kastélya mégis jól védett és korának egyik legerősebb vára volt; Szulejmán szultán erősítette meg először téglaépítménnyel. … Szeged 1552-ben esett el, attól kezdve a török iga alól nem szabadult’.
Az európai keresztény hatalmak összefogásával indított, felszabadító háborúban – a kulcsfontosságú Buda visszavívása után – 1686 őszén Szeged visszanyerése volt a cél. Az alakulatok számadatainak leírása után az október elején kezdődött hadműveletekről számol be a tudósítás, ami a sáncra kitűzött fehér zászlóval magát megadó török sereg Temesvár irányába való elvonulásával ér véget.
A győzelem örömét fokozta a hír, hogy a császári csapatok Pécs városát is visszavívták a töröktől. A tudósító erről az eseményről itt csak rövidebben ír. Érdekesen mutatja be Pécs városát: ’Ez a Pécs – jóllehet, korábban püspöki székhely volt, mégis – alaktalanul épített [formátlan] város volt, a Dráva és a Duna között fekszik, Szulejmán császár egy csepp véráldozat nélkül 1543-ban foglalta el és a keresztény templomokat mecsetekké építtették át.’ A szegedieknél lényegesen véresebb harci események leírásával zárul a tudósítás.
A lap közepét az eseményeket ábrázoló, két rézmetszet tölti ki. Felül Szeged (Segedin) képe, középen a város, előtérben csatamező, amely a török/tatár és a császári seregek október 20-ai, sorsdöntő ütközetét tárja elénk. Alatta Pécs (Fünfkirchen) látképe, a seregek a városfalon kívül foglalják el állásaikat.Szőkefalvi-Nagy Erzsébet
