Virtuális kiállítások

„Lángelme volt. És annyi nyoma sem maradt a köztudatban, mint egy faggyúgyertyának.” (Móra Ferenc)

Tovább a virtuális kiállításra (2015)

„Magyarországnak az a szerencséje volt, hogy húsz esztendeig egy rendíthetetlen oszlop állott a magyar közélet piacán, aki ellen mindig lehetett szervezkedni és erre az oszlopra gróf Tisza István neve volt felírva.”

Tovább a virtuális kiállításra (2014)

A kamara első, félhivatalos rendezvényét 1890. szeptember 6-án este rendezte a Tisza szállóban.

Tovább a virtuális kiállításra (2010)

Március 12-én hajnali fél 2-kor 100 méter hosszan átszakadt a töltés, és a víz Szeged városára zúdult.

Tovább a virtuális kiállításhoz (2009)

„Szegedi művelt polgári családból származott, az apja tanár volt, ő maga gyermekkorától művelt embernek készült. Diákévei szülővárosában és a szepességi Lőcsén teltek. Ezt a diákkort idézi fel később megragadó önéletrajzi regényében, az Álmodó ifjúságban…” (Hegedüs Géza)

Tovább a virtuális kiállításhoz (2009)

Vasváry Ödön 63 éven át tartó tengerentúli működése során – lelkészi tevékenysége mellett – fáradhatatlanul gyűjtötte és kutatta az amerikai magyarságra vonatkozó dokumentumokat.

Tovább a virtuális kiállításra (2008)

Ferenc József 1883 októberében meglátogatta Szegedet, hogy megtekintse az árvíz utáni városrekonstrukció eredményeit. A fogadására tervezett ünnepségek megszervezése két hónapon át tartott.

Tovább a virtuális kiállításra (2008)

„Egy meddő”, „elhibázott”, „meghiúsult élet”, „annyi elmulasztott tavasz”, „nem csókolt csók” – ez sír föl Juhász Gyula egész szerelmi költészetében.

Tovább a virtuális kiállításra (2008)

Az orvostudomány és gyógyítás vitathatatlanul legtovább megdönthetetlen tekintéllyel bíró személyisége, Galenus tanaiban egyesítette az ókor két nagy iskolájának eredményeit, mindezeket szorgos és alapos anatómiai ismeretekkel bővítette.

Tovább a virtuális kiállításra (2008)

Hunyadi János Szeged alól indul Nándorfehérvár (1456) felmentésére. A Hunyadiak alatt úgyszólván Szeged az ország központja, a legfontosabb események színhelye. Mátyás már uralkodásának első évében (1458) kétszer is megfordul Szegeden.

Tovább a virtuális kiállításra (2008)

„Én a kísérleteimmel együtt élek. Shakespeare-t át kell érezni, nem bemagolni. Ahogy a zenét sem tanulni, csak átélni szabad. A tudomány által a dolgok lelkét kell megismerni, hogy úgy mondjam, fel kell oldódni bennük, igazából akkor lesz valaki képes ezt a tevékenységet szeretni.”

Tovább a virtuális kiállításra (2007)

A művészet természetes létmódjának nem az egyediséget, hanem a széles körű hozzáférhetőséget biztosító, azonos minőségű műveket eredményező sokszorosítottságot tartotta. Fametszetei ezért zömmel könyvek kísérőinek, sajátos értelmezéseinek készültek. Mint könyvművész, mint könyvek „elgondolója”, tipográfusa és illusztrálója is jelentőset alkotott.

Tovább a virtuális kiállításra (2007)

„Könyv, melyben egy vagy több évnyi időszak hónapokra, hetekre és napokra osztva, az eléforduló vasárnapokkal, ünnepekkel, holdváltozásokkal s egyéb időre és időjárásra vonatokozó dolgokkal följegyeztetik, hogy a polgári és egyházi élet ügyeiben némi utasításul és emlékeztetésül szolgáljon. Régi s általában bevett idegen neve: kalendáriom.”

Tovább a virtuális kiállításra (2007)

Az 1848-49-es szabadságharc idejére alakult ki Szegeden a helyi a helyi lap igénye. Az Alföldi Csaták címmel megjelenő katonaújságból nem maradt fenn példány, de ezt rövid időn belül követte az 1849 januárjától megjelenő első szegedi újság, a Tiszavidéki Újság.

Tovább a virtuális kiállításra (2007)

Hazánkban a 19. század második felétől figyelhető meg a nőkről és nőknek szóló különféle újságok és magazinok kiadásának fellendülése. Rendkívül sokféle divattal és szépirodalommal foglalkozó lap létezett ekkoriban, melyek gyakorta közöltek külföldről átvett modellrajzokat és szépirodalmi írásokat.

Tovább a virtuális kiállításra (2007)

Szent-Györgyi Albert tengerentúli kapcsolatainak kezdetei az 1920-as évekre nyúlnak vissza. Munkásságának már ebben az első időszakában kapcsolatba került az amerikai Rockefeller Alapítvánnyal, azáltal, hogy Rockefeller-ösztöndíjasként kutatott a Cambridge-i Egyetem Biokémiai Intézetében.

Tovább a virtuális kiállításra (2007)

Művészete az alföldi festészet hagyományait követte, főként Tisza-parti részleteket, alföldi tájakat, embereket, életképeket festett. Vásznain a mindennapok, a munkájukat végző emberek jelennek meg.

Tovább a virtuális kiállításra (2007)

A pesti forradalom hatására V. Ferdinánd szóbeli meghatalmazást adott István nádornak Batthyány miniszterelnöki kinevezéséhez. István nádor 1848. március 17-én kormányalakítással bízta meg Batthyány Lajost.

Tovább a virtuális kiállításra (2007)

Az általa kidolgozott stresszelmélet szerint az élőlény az őt ért fenyegetésekre általános vészreakcióval reagál, mozgósítva tartalékait és hormonális erőforrásait.

Tovább a virtuális kiállításra (2007)

1905. december 11-én lépett be a Ford-gyárba, és kezdte meg a munkát tervezőmérnökként az akkor még mindössze 300 főt foglalkoztató és két éve alapított Ford Motor Company üzemében.

Tovább a virtuális kiállításra (2006)

„Tömörkény az egész életét adta a nagyablakos háznak – írta Móra Ferenc 1919-ben – amelyiknek ő volt a legnevezetesebb látnivalója. Bizony mondom, nála nagyobb mecénása nem volt Szegednek.”

Tovább a virtuális kiállításra (2006)

Városunk híréről a szegedi szakácskönyv is tanúskodik, amely számtalan kiadásban, több változatban, nemzedékeken át őrizgetve forog már majd száz éve a magyar gazdasszonyok kezén.

Tovább a virtuális kiállításra (2006)

Válogatás a Somogyi-könyvtárban őrzött korabeli kiadványokból és a Vasváry-gyűjtemény amerikai magyar vonatkozású érdekességeiből – a Szegedre érkezett Munkácsy-kiállítás kapcsán

Tovább a virtuális kiállításra (2006, 2012)

„Éjjel érkeztek Szegedre Rákóci és bujdosó társainak hamvai, de az egész nap az ünnepségeké volt. Délelőtt az egyházak, iskolák, valamint a Rákóci-egyesület rendezett ünnepet.” (Szeged és Vidéke, 1906. okt. 28.)

Tovább a virtuális kiállításra (2006)

Közéleti munkássága mellett Franklin a természettudományok terén is maradandót alkotott. Jelentős felfedezések fűződnek nevéhez. Sokat foglalkozott az elektromosság kérdésével, és számos olyan fogalmat vezetett be, amelyet ma is használnak a jelenségek leírásában (pozitív, negatív, vezető, áramforrás).

Tovább a virtuális kiállításra (2006)

Dolgozott olajjal, temperával, vízfestékkel, szénnel. Tematikája hihetetlenül gazdag: festett bibliai és lovagkori témákat, városi és falusi életképeket, portrékat, karikatúrákat, amelyeken a fergeteges mozgás vagy az egyes figurák egyénisége nyűgözi le a nézőt.

Tovább a virtuális kiállításra (2006)

„Móra Ferenc Aranykoporsó című regényéből írok háromfelvonásos operát. A tíz képből álló operával két-három év múlva készülök el… A Móra-féle szöveg jó forgatókönyvnek ígérkezik, bár igen terjedelmes. Kellő rövidítéssel használom szövegkönyvnek, és igyekszem úgy lélegeztetni a zenét, hogy az a történetből következzék, és visszaadja a próza szépségét.”

Tovább a virtuális kiállításra (2006)

A végső Szegedhez fűző kapocs: halála után – kívánságának és végakaratának megfelelően – a Dóm téri fogadalmi templom sírcsarnokában helyezték el földi maradványait, abban a városban, amelynek „népével lelki és politikai közösségre” talált.

Tovább a virtuális kiállításra (2005)

A világhírű képzőművész 1905-től 1913-ig a Szegedi Magyar Királyi Állami Főgimnázium (1922-től Klauzál Gábor, 1950-től Radnóti Miklós Gimnázium) növendéke. 1913 júniusában tesz érettségi vizsgát.

Tovább a virtuális kiállításra (2005)

„József Attila Isten kegyelméből való költő, ezt meg lehet és meg is kell mondani, és nagy fiatalsága olyan ígéretekkel teljes, amelyeknek beváltás a – és ez nemcsak és nem mindig a költőn múlik egészen – őt a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazabbjai közé fogja emelni.” (Juhász Gyula)

Tovább a virtuális kiállításra (2005)

1866. augusztus 9-én Xántus ünnepélyes keretek között megnyitotta Magyarország első állatkertjét. A látogatók ekkor mintegy ötszáz különféle állatot szemlélhettek meg, a kert tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházában, illetve a parkban kialakított elkerített területeken.

Tovább a virtuális kiállításra (2005)

Tömörkény 1904. június 1-jétől napidíjas szakdíjnokként alkalmazta a múzeum természetrajzi gyűjteményének rendezéséhez. Így lett Móra Ferenc a Közművelődési Palota tisztviselője, s így vált írásai nyomán Szeged könyvtára és múzeuma az ország egyik legismertebb kulturális intézményévé.

Tovább a virtuális kiállításra (2004)

Szeged – Európa kapuja, nem bezár és elválaszt, hanem: nyit.

Tovább a virtuális kiállításra (2004)

Bocskai István serege a 17. század legjobb, jórészt a Habsburg udvar által felfegyverzett és kiképzett magyar katonasága 1605 elején Érsekújvár–Léva vonaláig sikerrel hódította meg a felvidéki várakat és városokat, s az év nyarára elfoglalta a királyi Magyarország döntő részét.

Tovább a virtuális kiállításra (2004)

Király-König Péter 1904. februárjában érkezett Szegedre, hogy elfoglalja a Városi Zeneiskola igazgatói székét. Ettől az időponttól kezdve haláláig (1940) a város első számú zenei közéleti személyisége lett.

Tovább a virtuális kiállításra (2004)

Élete merő küzdelem volt a természet és a társadalom ellenséges erőivel. A természettel, amely az öröklés kifürkészhetetlen törvényei szerint esendő testi-lelki alkattal dobta a világba; a társadalommal, amely megtiporta a költői tehetséggel megáldott – megvert költőt.

Tovább a virtuális kiállításra (2003)

Sok utazó érezte úgy, hogy meg kell osztania az utazás során látottakat, az átélt élményeket másokkal is, egyrészt azért, mert nem mindenki jut el távoli tájakra, ismerhet meg egzotikus kultúrákat, másrészt azért, hogy a későbbi utazók tanuljanak az útleírásokban, úti beszámolókban megörökített tapasztalatokból.

Tovább a virtuális kiállításra (2003)

„…katonazenekar vezénylését vállaltam Szegeden, Magyarország második legnagyobb, 160 ezer lakosú városában. Elődöm Budapestre költözött, mert nyugdíjba vonuló apám örökébe lépett, és így betöltetlen volt szegedi posztja…”

Tovább a virtuális kiállításra (2003)

„Nevezték színházalapítónak, a szegedi operatársulat koronázatlan királyának. Dicsőítették pedagógiai munkásságát, kiemelkedő karmesteri zsenijét, és soha nem bocsátották meg neki, hogy Kolozsvárról jött, és azt sem, hogy Szegeden európai hírű operaszínjátszást teremtett.” (Polner Zoltán)

Tovább a virtuális kiállításra (2003)

Szegeden Kossuth kétszer járt: mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke alföldi toborzó útja során 1848. október 4-én a mai Széchenyi és Klauzál teret magába foglaló nagypiacon mondta el híres beszédét, melynek kezdőszavaiban Szeged népét a nemzet büszkeségének nevezte.

Tovább a virtuális kiállításra (2002)

Az első nyomtatott könyv a Biblia volt, az 1455-ben elkészült Gutenberg-Biblia. Az azótaóta született több ezer bibliakiadás számos változatban szolgálja a szellemet és a lelket.

Tovább a virtuális kiállításra (2002)

Szeged és Dohnányi neve – külsőleg – egyrészt városunkban adott hangversenyei, másrészt az 1930-ban komponált, úgynevezett Szegedi miséje kapcsán forrott össze. A művet a Fogadalmi templom felszentelésére írta, s 1937-ben a Salzburgi Ünnepi Játékokon is vezényelte.

Tovább a virtuális kiállításra (2002)

„Szeged-Felsõvároson tímárcsaládban született. A kegyes oskolában, a piarista gimnáziumban tanult és szívta magába Dugonics András, Révai Miklós, Csaplár Benedek szellemét. Érettségi után édesanyja kívánságára a temesvári papnevelõbe iratkozott. Bonnaz Sándor megyés püspök 1875. július 24-én szentelte pappá…” (Péter László)

Tovább a virtuális kiállításra (2002)

Zenei nyelve egyszerre európai és tudatosan magyar, egyszerre talál kapcsolatot a tradícióval s a kor új törekvéseivel. Ez a személyes, s a teljes pályára vonatkoztatva is egységes hang – rendkívül gazdag életműben nyilatkozik meg.

Tovább a virtuális kiállításra (2002)

A reformáció térnyerésével szaporodnak a magyar nyelvű alkotások: prédikációskönyvek, hitvitázó írások, s 1590-ben megjelent az első magyar nyelvű bibliafordítás, a Vizsolyi Biblia.

Tovább a virtuális kiállításra (2001)

Második verseskötetének az Újmódi pásztorok éneke (1931) verseinek több mint a fele Szegeden keletkezett. A kötetet azonban elkobozták, Radnótit pedig izgatás és vallásgyalázás címén nyolcnapi fogházra ítélték, ezt Sík Sándor közbelépésére felfüggesztették.

Tovább a virtuális kiállításra (1999, 2009)