Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv
A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Vajda Júlia Liszt-díjas operaénekesnő, a Szegedért Alapítvány fődíjasa, akinek munkásságát 2008-ban Szeged Kultúrájáért díjjal ismerték el, valamint a Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja Galina Visnyevszkaja Életem című könyvét ajánlja.
„Apám a hadikészletből lopta számunkra az élelmiszert, így fel tudtak készülni a szörnyűséges 1942-es évre.
Olyan sovány voltam, hogy a lélek is hálni járt belém.
– Pável, a te lányod ez a kis girhes? – az emberek ilyen kérdéseket tettek fel, amikor az utcákon halottak feküdtek.
Közben ránézek az asztalukra és nem hiszek a szememnek: sült liba! Még csak időm sem volt, hogy felháborodjak a hajmeresztő cinizmuson, olyan elragadtatást váltott ki belőlem a látvány. Micsoda isteni étek! Kértem egy darabkát a nagymama részére is. Elvittem haza, nagymama sokáig nézte hallgatagon a húst, azután a felét nekem adta, a másik felét ő ette meg. Szobánkban egy kis vaskályha állt, ezt a fajtát valamilyen okból burzsujkának hívták. Tűzifa természetesen nem volt, baltával hasogattuk az admirális szekrényeit és asztalait, azzal fűtöttünk…”
Ezt a néhány sort azért idéztem, hogy az olvasók bepillanthassanak az író stílusába. Galina Visnyevszkaja korának kiemelkedő operaénekese volt, nemcsak a Szovjetunióban, hanem Európa-szerte. A nehéz gyermekkor, a borzalmas tüdőbetegség, az éhezés, a társbérleti lakás ellenére céltudatosan készült az énekesi pályára. A Prágai Tavasz Koncertjén megismerkedett és beleszeretett Msztyiszlav Rosztropovics csellóművészbe. 1955-ben végre saját lakásba költöztek Moszkvában.
Galina Visnyevszkaja Életem című könyvét a Moszkvai Nagyszínház művészeként írta, aki Tatjánát, Aidát, Pikk dámát, Pillangókisasszonyt, Kisvárosi Lady Macbethet játszott. Évente több száz fellépésen, koncerten, a Párt rendezvényein, ünnepségeken, gálaesteken énekelt otthon és a környező szocialista országokban. Sosztakovics neki írt dalciklust, Benjamin Britten szólamot írt Galinának a Háborús requiembe.
1968-ban megismerkedtek Szolzsenyicinnel, a híres íróval, akit magukhoz vettek a vendégházba. Amikor 1970-ben Nobel-díjat kapott, és a kommunista sajtó hajszát indított ellene, Rosztropovics elhatározta, megvédi barátját, ekkor kezdődött üldöztetésük. Nem koncertezhettek, nem mehettek külföldre.
Bernstein szólt az érdekükben Edward Kennedy szenátornak, aki Moszkvában Brezsnyevvel tárgyalt, így engedélyt kaptak úgynevezett alkotói kiküldetésre, két évre.
A művésznő lebilincselően írja le megpróbáltatásait, nem sajnálkozik, humorosan, érdekfeszítően ír életéről. Bárki számára izgalmas olvasmány, egy igazi korkép, vagy kórkép?
Galina Visnyevszkaja Életem című könyve a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.
